Predlogi
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
384 epizod
384 epizod
A csütörtökönként jelentkező Kisebbségben című műsorunk aktuális, a nemzetiséget érintő témák feldolgozásával, mélyebb megvilágításával foglalkozik.Célja, hogy bővebb tájékoztatást nyújtson a Szlovéniában élő magyaroknak, illetve az anyaországban élő hallgatóknak a nemzeti közösség életének eseményeiről, az elért eredményekről és a nehézségekről.
Hároméves várakozás és számos tárgyalás, valamint egyeztetés után indulhat a Muravidék–Rába-vidék gazdaságfejlesztési alap megvalósítása. A kezdetek 2022 februárjába nyúlnak vissza, amikor Janez Janša akkori szlovén kormányfő és Orbán Viktor magyar miniszterelnök Lendván támogatási szándéknyilatkozatot írt alá. Az eredeti elképzelés szerint a két kormány öt éven keresztül évente 5-5 millió euró támogatást biztosít a muravidéki magyar és a Rába-vidéki szlovén nemzetiségileg vegyesen lakott terület fejlesztésére stratégiai projektek megvalósítása és régiófejlesztés gyanánt. A tervek idáig csak papíron léteztek, most viszont megkezdődhetnek a beruházások is, igaz, hogy nem az elsődleges tervek mértékében. A tavaly jóváhagyott és az idei évben megvalósított projektekre mindkét kormány egymillió euró támogatást biztosít. A szlovén és a magyar kormány a MURABA Európai Területi Társulást bízta meg a szlovén-magyar közös gazdaságfejlesztési alap projektjeinek irányításával és az ezekre szánt források kezelésével. A MURABA-nak négy alapító tagja van: Szlovéniából Lendva Község és a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség, Magyarországról pedig Szentgotthárd Város Önkormányzata és az Országos Szlovén Önkormányzat. Az idei évben valamennyi alapító tag egy-egy pilótaprojektet valósíthat meg a támogatásból. Ezt a témát járjuk körül mai nemzetiségi műsorunkban.
Adásunkban a magyar nemzeti közösség rádió- és tévéműsorai 2025-ös évi programtervét helyezzük fókuszba. A magyar nyelvű rádió- és tévéműsorok küldetése az őshonos magyar közösség esetében az anyanyelven nyújtott hiteles tájékoztatás. Ez a lendvai RTV stúdiókban valósul meg. A két szerkesztőségben előtérben van a nézők és hallgatók érdeke, fontos szempont a szerkesztőségek anyagi és humán erőforrása, valamint a szakmaiság. 2025-ben a rádióműsor részben a korszerű rádiós gyártási irányelveknek megfelelően, a televízióműsor pedig a kor igényeinek megfelelően, minden szakmai kihívással szembenézve, részben átalakul. A műsoridő mennyiségében idén nem lesz változás. A magyar nemzeti közösség számára a meglévő terjedelem korszerűsített műsorkoncepcióval és műsorstruktúrával valósul meg. A Muravidéki Magyar Rádió és a Lendvai Tévéstúdió szerkesztőségében tartalmilag változatos műsorok készülnek, hogy azok megfeleljenek a széles közönség elvárásainak. Különösképpen nagy a hangsúly az anyanyelvápoláson, a nemzeti identitás erősítésén, a kultúrák közötti párbeszéden, valamint az anyanemzettel való kapcsolatteremtésen. A folytatásban a két média idei évi program- és gyártási tervét, a stúdiókban tervezett beruházásokat mutatjuk be részletesebben. Első beszélgetőtársunk Végi József, a Szlovén RTV igazgatósága elnökének az őshonos magyar közösség rádió- és tévéműsorokért felelős megbízott helyettese.
Szombaton, február 8-án ünnepli a szlovén nemzet a szlovén kultúra napját, a Prešeren napot. A határon túli magyar közösségekhez hasonlóan, akik nagy tisztelettel ünnepelnek január 22-én, a magyar kultúra napján, ezt teszik most, február 8-án a határon túli szlovén közösségek is, hiszen a kultúra és a nyelv azonosít, erősíti az identitást, a hovatartozást és a gyökereket. Ebből az alkalomból kértük mikrofon elé Kovács Andreát, a Magyarországi Szlovének Szövetségének elnökét és kérdeztük meg egyebek között, hogy hogyan éli meg a Rába-vidéki szlovén közösség szlovénségét, saját kultúráját, illetve hogyan ünneplik meg a Prešeren napot, a szlovén kultúra ünnepét?
2024-ben a ljubljanai Nemzetiségi Kutatóintézet gondozásában jelent meg dr. Göncz László történész és kisebbségkutató legújabb kiadványa. Ennek bemutatását múlt héten Lendván szervezték meg, amelynek során Göncz László előadást tartott a magyar nemzeti közösség jelenlegi szervezettségi formájának kialakulásáról. A történész és kisebbségkutató a szlovén rendszerváltás 30. évfordulója alkalmából végzett kutatásokat, hogy feltárja, hogyan alakult a muravidéki magyar nemzeti közösség felépítése a demokratikus társadalmi változások során és Szlovénia önállósulásának időszakában. A Muravidéken élő magyar nemzeti közösség idén két jeles évfordulót is ünnepel: 50 éves a muravidéki magyar nemzeti közösség és 35 éves a jelenlegi csúcsszervezet, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség. Az évfordulók jó okot adtak arra, hogy Göncz László előadása során megismerjük, vagy ha úgy tetszik, felidézzük a 30 és több évvel ezelőtti eseményeket. A kiadvány szerzőjének előadásából szemezgetünk nemzetiségi műsorunkban.
Január 22-e, a magyar kultúra napja volt tegnap. 1989 óta ünnepeljük ezen a napon annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le a Himnusz kéziratát. Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket. Nekünk, muravidéki magyaroknak is van mit felmutatnunk, és ezt minden ünnep alkalmából meg is tesszük. Közösségünk megmaradásának alappillére a kultúra. A magyar kultúra napja alkalmából szervezett rendezvényen kiosztották a kulturális nívódíjakat, amelyek ezúttal is olyan személyek kezébe kerültek, akik erre rászolgáltak, akikre feltekinthetünk, mert sokat tettek a közösségért, hagyományaink megőrzéséért, továbbadásáért. A Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézetnek az identitáserősítés és megmaradás szempontjából nagyon fontos szerepe van. Tevékenységükkel az év minden napján erre törekednek. A 2025-ös évnek még csak a 23-dik napjánál tartunk, máris számos kulturális élményben lehetett részünk. Ebből az év folyamán még nagyon sok lesz. Soós Mihállyal, a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet igazgatójával beszélgetünk a következő percekben az intézet szerteágazó tevékenységéről. A 2025-ös évre vonatkozó tervekről kérdeztük a három évtizeddel ezelőtt létrehozott intézet igazgatóját.
A Muravidéki Magyar Ifjúsági Szervezet (MMISZ) egy önkéntes, nonprofit és nemzetiségi külön státusszal rendelkező szervezet, amely mind az öt magyarok lakta községben tevékenykedik a Muravidéken. Az egyesület alapcélja, hogy ösztönözze a fiatalokat a nagyobb szerepvállalás terén, és különböző ifjúsági tevékenységeket, programokat szervezzen a kultúra, az oktatás, a sport, a szabadidő és szórakozás, valamint a jótékonyság terén. A szervezet az idei évre is gazdag programot állított össze az imént említett témakörökben, amelyet leginkább pályázatokon nyert pénzeszközökből valósítanak meg. Bogar Patrik egyesületi elnökkel beszélgetünk az ifjúsági szervezet tavalyi évéről és a 2025-ös évre vonatkozó célokról, tevékenységekről.
Mai műsorukban 2024-es évértékelő beszélgetést hallhatnak Horváth Ferenc nemzetiségi országgyűlési képviselővel. Tartsanak velünk!
Jó napot kívánok a tisztelt hallgatóknak és nagyon boldog, eredményes, sikerekben és egészségben gazdag új évet minden kedves rádióhallgatónak! Orban Dušánnal, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnökével beszélgetünk, aki két éve tölti be az elnöki posztot. A következő percekben a 2024-es esztendőben elvégzett feladatokat és a sikertelen próbálkozásokat összegezzük, tekintettel arra, hogy voltak eredményes és kevésbé eredményes, nyugodt és kevésbé nyugodt pillanatok. Bizonyos megkezdett projektek befejeződtek, illetve tervezett tevékenységek elkezdődtek. Bánután életet leheltek a Muravidéki Mintagazdaságba, amely sajnos pénzforrás hiánya miatt év végére nehézségekbe ütközött. A hosszúfalusi diákszálló működése egyelőre zökkenőmentes. Mi a helyzet Radamosban a Lehetőségek Házával, a korai fejlesztő foglalkozásokkal? Miért nem sikerült elfogadni a közösség 2024-es évi költségvetését? Ezekre a kérdésekre keressük a választ az idei év első adásában. Orban Dušánnal, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnökével értékeljük a 2024-es évet.
December 26-a, Szlovénia önállóságának és egységének napja van ma. Ehhez a naphoz kapcsolódóan ünnepelte a napokban a Lendva Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség megalakulásának 30. évfordulóját. Szlovénia önállósulásával ugyanis módosult az őshonos nemzeti közösségek szervezettségi formája is. Akkor alakultak meg a községi magyar önkormányzatok. 1994. december 22-én hozták létre a lendvai magyar önkormányzatot. Egy héttel ezelőtt a közösség első három elnökével beszélgettünk. Ma pedig a harmadik évtizedet vesszük nagyító alá. Vida Törnar Judit 2014-től 2022-ig volt elnöke a közösségnek, 2022-től pedig az alelnöki tisztséget tölti be. Horvat Tomi 2018 és 2022 között alelnök volt, 2022-től pedig elnöke a lendvai magyar önkormányzatnak. Mai adásunkban velük beszélgetünk.
A napokban ünnepli megalakulásának 30. évfordulóját a Lendva Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség. Az 1974-es alkotmány alapozta meg a muravidéki magyarság önálló szervezettségének létrejöttét. Az akkori Lendvai és Muraszombati község területén élő magyar nemzetiségű polgárok 1975 márciusában megalapították a magyar nemzetiségi önigazgatási érdekközösségeket. Az 1989-es alkotmánymódosítás után a lendvai és a muraszombati magyar oktatási-művelődési önigazgatási érdekközösségek közgyűlései határozatot fogadtak el a nemzetiségi érdekközösségek átalakulásáról. Helyettük 1990-ben megalakult a Muravidéki Magyar Nemzetiségi Önigazgatási Közösség, valamint a két községi magyar nemzetiségi közösség. 1994-ben az újonnan alakuló községekkel ismét új szervezettségi formában kezdett működni a magyarság szervezete. A nemzetiségileg vegyesen lakott területen három község alakult: Lendva, Moravske Toplice és Hodos-Šalovci Község. Ezért mindhárom községben nemzetiségi tanács jött létre. Az 1994-es első önkormányzati választásokon a nemzetiség is kiválasztotta tanácstagjait a községi nemzetiségi tanácsokba. Ezekkel a választásokkal alakult ki a magyar közösség mai szervezeti felépítésének és működésének jogi alapja. 30 évvel ezelőtt, 1994. december 22-én alakult meg a Lendva Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség Tanácsa. Ebből az apropóból nemzetiségi műsorunkban egy kicsit visszaemlékezünk az elmúlt három évtizedben történtekre. Öt évvel ezelőtt mikrofon elé kértük a közösség egykori elnökeit: Cár Józsefet, Halász Albertet és Horváth Ferencet. Az akkor készített beszélgetésekből készítettünk visszapillantót.
A Lendvai Kétnyelvű Középiskola nemzetiségi programja egyhangú pozitív véleményt kapott a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának ülésén. A tanácstagok üdvözölték a gazdag programot, amit Tomšič Tibor, a középiskola igazgatóhelyettese mutatott be hangsúlyozva, hogy a tanintézményben a kivitelezett teljes oktatási program kétnyelvű. „A 2024/2025-ös tanévben 363 diák látogatja a kétnyelvű középiskolát, ebből 54-en tanulják a magyar nyelvet anyanyelvi szinten. Ez azt jelenti, hogy a magyarul anyanyelvként tanuló diákok aránya az összes kétnyelvű iskolából érkező diákon belül 45%. A kétnyelvű általános iskolákból érkező diákok száma 174 összesen” – mondta az intézményigazgató helyettese. Az egynyelvű, szlovén általános iskolából érkező diákok száma 189, akik kezdő szinten tanulják a magyar nyelvet. Tomšič igazgatóhelyettest egy beszélgetésre kértük fel, amelyben bemutatjuk az iskola nemzetiségi programját.
November második felében Budapesten ülésezett az összmagyarság legfontosabb egyeztető fóruma, a Magyar Állandó Értekezlet. A 25 éves MÁÉRT ezúttal a XXII. plenáris ülését tartotta meg. A zárónyilatkozat szerint a résztvevők sikeresnek ítélték meg a nemzetpolitikai tematikus programokat, köztük az idei együttműködés éve programot, és kijelentették, hogy a nemzet küldetéséből eredően készen állnak a rájuk eső feladatok teljesítésére. Egyetértettek abban, hogy megkerülhetetlen az ifjú nemzedék nemzeti önazonosságának erősítése, így a nemzetpolitikában 2025 a jövő nemzedék éve lesz. Az ülés hozzászólói kiálltak a nemzet egysége és a kisközösségi programok, a táborok, a Határtalanul! tanulmányi programok folytatása mellett, mert azt szeretnék, hogy a fiatalok még inkább a nemzetpolitika részévé váljanak. Nemzetiségi műsorunkban Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes összegzéséből szemezgetünk, aki kijelentette, hogy a MÁÉRT-en teljes nemzeti egység volt. Mindenki támogatja ennek megtartását és erősítését. A nemzetpolitika tematikus programjainak sikerességét a Muravidéken eredményesen lezárult és folytatódó projektekkel igazoljuk, mint a Muravidéki Gazdaságfejlesztési Program december 2-án megjelent felhívása és a lendvai Szent Katalin templom felújításának befejezése, ami részben Magyarország Kormányának támogatásával valósult meg.
A Magyar Állandó Értekezlet XXII. plenáris ülését tartotta meg Budapesten, ahol a résztvevők sikeresnek értékelték a nemzetpolitikai programokat, beleértve a 2024 az együttműködés éve programot. Orbán Viktor miniszterelnök hangsúlyozta a nemzetközi politikai térben elért eredményeket, amelyek a határon túli magyar közösségeket is erősítik. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyitotta meg az ülést, melynek keretében zárónyilatkozatot fogadtak el, amit minden jelenlevő aláírt. Ezen kívül megállapodtak abban, hogy 2025 a jövő nemzedék éve lesz a nemzetpolitikában. Az ülésen jelen volt Orban Dušan, a muravidéki magyarság csúcsszervezetének elnöke és Horváth Ferenc nemzetiségi parlamenti képviselő is.
A mai, öregedő társadalomban igencsak fontos, hogy a fiatalok minél aktívabban éljék életüket, és tevékenykedjenek az élet minden területén. Ennek a nemzetiségi közösségek esetében még jelentősebb szerepe van. Ezért alakultak meg a magyar és az olasz őshonos nemzeti közöségek keretében a központi ifjúsági szervezetek. Vidékünkön ez a Muravidéki Magyar Ifjúsági Szervezet, amely összefogja a fiatalokat Hodostól Pincéig. A muravidéki és a tengermelléki központi ifjúsági szervezetek szisztematikus finanszírozását, amire a zökkenőmentes működés biztosítása miatt lenne szükség, még nem sikerült megoldani. A programok finanszírozása pályázatok révén ugyan még megoldható, de az alkalmazott bérének kifizetéséhez még nincs fedezet. A központi ifjúsági szervezetek rendszeres finanszírozásának megoldásán dolgozik most újra a magyar és az olasz nemzetiségi országgyűlési képviselő: Horváth Ferenc és Felice Žiža. A téma a parlament Nemzetiségi Bizottságának legutóbbi ülésén is szerepelt, ahol heves vita alakult ki a kormánypártok és az ellenzék között. A két nemzetiségi központi ifjúsági szervezet rendszeres finanszírozásának lehetőségéről szóló határozatot végül elvetették. Mai nemzetiségi műsorunkban ezt a kérdést járjuk körül.
Magyarország októberi nemzeti ünnepe alkalmából a köztársasági elnöke magyar érdemrend lovagkeresztje kitüntetésben részesítette Stane Baluhot, a Szlovén Kormány Nemzetiségi Hivatalának egykori igazgatóját, aki jelenleg a hivatal személyes adatok védelméért felelős biztosa. Baluh munkássága alatt jelentős fejlődést élt meg a muravidéki magyar közösség. Kimagasló szerepe volt és van a szlovéniai magyar közösség megmaradásában, valamint gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésében. Stane Baluh pályázott az emberjogi biztos tisztségére. Az eljárásban 11 vetélytársa van. Baluh egykori hivataligazgatót a magasrangú kitüntetés elnyerése és átvétele után kértük fel egy beszélgetésre, amelyben a kitüntetés jelentőségéről, az elmúlt több mint 20 éve a nemzetiségi területen való tevékenykedés során szerzett tapasztalatairól és a jövő kihívásairól kérdeztük.
Az oktatásról szóló törvény értelmében az általános iskoláknak minden tanévre éves munkatervet kell készíteniük. A nemzetiségileg vegyesen lakott területen működő kétnyelvű általános iskoláknak nemzetiségi programot is kell készíteniük, amely része az éves munkatervnek. A nemzetiségi oktatási külön törvény szerint az intézetek nemzetiségi programját a társalapítónak, tehát a községi nemzeti közösségek tanácsainak kell elfogadniuk. A dobronaki magyar önkormányzat októberben hagyta jóvá a helyi általános iskola nemzetiségi programját, a lendvai magyar önkormányzat pedig ezen a héten vitatta meg és fogadta el a lendvai egyes és kettes számú általános iskola, a göntérházi iskola, valamint a Lendvai Óvoda nemzetiségi programját. Ezek a programok intézetenként ugyan változóak, de nagyban nem különböznek egymástól. Kimondottan a magyar nyelv fejlesztését, a hagyományok és a kultúra megőrzését, továbbadását, erősítését segítik elő. Mai adásunkban Šebjanič Valériával, a Göntérházi Kétnyelvű Általános Iskola igazgatójával beszélgetünk a gazdag nemzetiségi program jelentőségéről, a tevékenységekről, a tematikus napokról, egyszóval a program tartalmáról.
Orban Dušannal, az MMÖNK Tanácsának elnökével és Horváth Ferenc magyar nemzetiségi országgyűlési képviselővel beszélgetünk. Műsorainkban már több ízben szóltunk arról, hogy nehéz helyzetbe jutott a Bánután kialakított Muravidéki Mintagazdaság. A projektet a Mezőgazdasági, Erdészeti és Élelmezési Minisztérium finanszírozta, megvalósítója pedig a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség. A négyéves időszak lejártával a minisztérium határozottan elutasította a program pénzügyi támogatását. Ezzel kérdésessé vált a gazdaság további sorsa. Október utolsó vasárnapján nyílt napot szerveztek a mintagazdaságban, amelynek keretében szépszámú közönség látogatott el Bánutára. Az esemény egyben „A mintagazdaság létrehozása” című projektidőszak záróünnepsége is volt, amely A magyar nemzeti közösség gazdasági alapjának serkentési programja 2021-től 2024-ig terjedő időszakának keretében valósult meg. Hogyan tovább? Erre a kérdésre is keressük a választ mai nemzetiségi műsorunkban. A folytatásban pedig A képviselőkről szóló törvénymódosítás elfogadása lesz a témánk. Az elmúlt években számos bonyodalmat, vitát és bírósági pert is okozott a nemzetiségi parlamenti képviselői, valamint a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség tanácselnöki tisztségének összeférhetetlensége. A törvénymódosítás ezt a kérdést megoldja, hiszen a két poszt összeférhetőségét világosan kifejezi.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére szervezett fogadásról számolunk be mai adásunkban. Magyarország Lendvai Főkonzulátusa a hét elején tartott fogadást az esemény évfordulója tiszteletére, amelynek keretében Muravidékre látogatott dr. Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó, a magyar Országgyűlés volt elnöke. A rendezvényen átadták Magyarország állami kitüntetését, amelyben Zver Ilona részesült.
Mai nemzetiségi műsorunk első részében Varga Edittel, a Dobronak Községi Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnökével beszélgetünk a nyár óta zajló két beruházásról: a Kézművességek Háza udvarán levő Pajta bővítéséről, valamint a Dobronoki György-ház felújításáról. A beruházások költségei több mint 100 ezer eurót tesznek ki. Adásunk második felében beszámolunk a Szlovén Országgyűlés Nemzetiségi Bizottságának üléséről, amelynek témája a 2025-ös és a 2026-os évi állami költségvetés volt. Elsősorban azzal foglalkozunk, hogy az őshonos nemzeti közösségek szempontjából nézve, a következő években, várható-e bármilyen változás a tevékenységek finanszírozásában. Ez azért is fontos, hogy tudjuk, hogy a nemzetiség számíthat-e további beruházási munkálatokra?
1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc honvéd főtisztjeit, Pesten pedig Batthyány Lajos grófot, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét. A magyar kormány 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánította október hatodikát. Ezen a napon a vértanúkra emlékezik a magyar nemzet nemcsak az anyaországban, hanem a határon túl is. Lendván, az 1849. október 6-i, az azt megelőző és az azt követő eseményekre előadásokkal emlékeztek. Dr. Göncz László történész Zala György és Lendva címmel tartott előadást, míg Viski-Latorné Dögei Edit, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Törökszentmiklósi Csoportjának elnöke Az Aradi vértanúk hitbizonyosságát mutatta be. Ez utóbbi előadásból szemezgetünk mai nemzetiségi műsorunkban.
Neveljaven email naslov