Predlogi
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Az államalapítás Európára szóló sikertörténet volt. Árpádék, Gézáék tökéletes helyre vezették a magyarokat. Ezért az élettérért azonban méltóan meg kellett küzdeniük a magyaroknak, és nemcsak külső ellenségeikkel, de saját önnön démonjaikkal is.
67 epizod
Az életben egyetlen a biztos: a változás! Vajon melyek voltak a legfontosabb, korszakalkotó, mindent felforgató és megváltoztató események? Az emberi civilizáció valóban fejlődik és folyamatosan halad a jobb élet felé? Vagy pedig csak újabb szenvedést vonnak magukkal a folytonos átalakulások? Sorozatunkban hangsúlyt fektetünk a Kárpát-medence és környéke legjelentősebb fordulóponjaira is, amelyek hatását a muravidéki ember is megérezte.
Az államalapítás Európára szóló sikertörténet volt. Árpádék, Gézáék tökéletes helyre vezették a magyarokat. Ezért az élettérért azonban méltóan meg kellett küzdeniük a magyaroknak, és nemcsak külső ellenségeikkel, de saját önnön démonjaikkal is.
Habár Amerika volt 2001-ben is a világ messze legkomolyabb katonai hatalma, mégis vette a bátorságot egy terrorista csoport, hogy nyíltan megtámadja az országot. Ez a próbálkozás pokoli eredményeket hozott. Az ikertornyokat nemcsak megtámadni, hanem lerombolni is sikerült, sőt még a Pentagon épületét is megrongálták a támadók. A Fehér Ház csak egy maroknyi civil bátorságának köszönhetően úszta meg a támadást. A mérleg katasztrofális volt, de nemcsak 2001. szeptember 11-én New Yorkban, hisz a történtek keltette sokkhatásokat még évekig érzékelni lehetett a világ számos pontján.
Halálos fal volt Berlinben 1961-től 1989-ig, ami arra szolgált, hogy meggátolja a keletieket a nyugatra szökésben. Ugyanis annyival rosszabb volt keleten az életszínvonal, és akkora volt az elnyomás mértéke, hogy sokan a saját és a családjuk életét kockáztatva is arra vállalkoztak, hogy disszidáljanak. A szégyenteljes fal, ahogy a nyugatiak hívták aztán igencsak beváltotta a hozzá fűzött reményeket, hisz megépülte előtt mintegy 3,5 millió keletnémet szökött nyugatra, utána pedig már csak 5000 embernek sikerült a szökés, a halálos áldozatok száma pedig akár 200 is lehetett…
Két komoly fordulópontja volt a magyarok népének, amikor a szabadságunk forgott a kockán. 1848-49-ben az osztrák Habsburgok ellen irányult a magyarok dühe, hisz nem engedték őket méltóan kibontakozni. Nem volt sokkal jobb a helyzet 108 év múlva sem, amikor még hatalmasabb ellenfél miatt szenvedett a nép. Mindkét kísérletet vérbe folytották, de minkettő egyben a magyarok jó hírnevét öregbítette a világban.
A nácik már rég kapituláltak, de 1945 augusztus elején a japánok még mindig uralták Kína nagy szeletét, Koreát, Indokínát, Thaiföldet, Malajziát és szinte egész Indonéziát. Természetesen a Japán-szigetek is még lerohanásra vártak. Tehát nem csodálkozhatunk, ha az amerikaiak a gyorsabb siker érdekében egy csodafegyverhez nyúltak. Azonban, hogy ez megengedhető volt-e, arról örökké vitázhatnak a történészek és a filozófusok. Mindenesetre ledobták őket: az atombombákat. Aztán 79 éve sem merte bevetni őket senki sem többé élesben…
A csehek és a szlovákok rég felmérték, hogy túl szoros a szocialista béklyó, és hogy egyesített országuk nem a jó irányba halad. 1968 telén, majd tavaszán ezért óvatos, de határozott lépéseket tettek egyes vezetőik azért, hogy nagyobb szabadságot, több jogot vívjanak ki az állampolgároknak. Azonban ekkorra már megtörtént Magyarországon 56’ és a szovjetek pontosan tudták mikor és mit kell tegyenek azért, hogy gáncsolják és magjában elfojtsák a liberalizációs folyamatot.
A világtörténelem legfontosabb, legambiciózusabb partraszállása lesz a normandiai. 1944 júniusára nyilvánvalóvá válik, hogy meg kell kockáztatni ezt a lépést a szövetségeseknek, ha azt akarják, hogy a náci hegemóniát megtörjék Európában. Ráadásul a szovjetek is követelték már a komolyabb nyugati fellépést. Így tehát az amerikaiak az angolokkal karöltve kitervelték a sorsdöntő akciót, amelyet a világ később D-dayként, vagyis a normandiai partraszállásként ismer meg.
A török sereg sosem látott erőfölényben és elszántsággal indul el, hogy végleg meghódítsa Bécset, és ezzel térdre kényszerítse a Habsburgokat, mi több akár egész Európát. 300 éve küzdött ilyenkor már egymással a Habsburg-ház és a török porta, de a végső török kiteljesedés helyett, török hanyatlás következik, amikor is a világ egyik legnagyobb küzdelmének végén a törökök vesztesként állnak a csatatéren…
A törökök, Habsburgok évszázados dominanciája után a dél-szláv népek többsége közös és erős állam létrehozására törekszik. Az első próbálkozást a második világháború akasztja meg, de a második már határozottabb és tartósabb sikert hoz. De a közös Jugoszláv államot csakis egy személy győzte egyben tartani. És az ő halálával máris nyilvánvalóvá váltak a projekt megoldhatatlan ellentmondásai, gondjai, amelyek hatásai később a teljes bukáshoz vezetnek el.
A három nagy kivívja magának a jogot, hogy úgy rajzolgassa Európa határait újra, ahogyan éppen akarja. De hármuk közt is voltak feszültségek. Churchill és Roosevelt úgymond egy táborban volt, de Sztálinról tudni lehetett, hogy a háború után más útra fog térni. Ugyanakkor a szovjetek a harctéren valóban keményen megdolgoznak azért, amit kapnak, és a nyugati demokráciáknak szüksége van az ő segítségükre. Lássuk tehát, miben egyeztek meg a szövetségesek Teheránban, majd a Krím-félszigeten, végül már a németek földjén, Potsdamban.
Nem először és nem utoljára állnak neki a nagyhatalmak a Balkán erőviszonyainak megoldásának. Az 1878-as berlini kongresszus mindenesetre még a megoldás látszatát sem kelthette, annyira szerencsétlenül kezelte a terhes kérdést. Hogy ez tényleg jogos kritika, azt az bizonyítja, hogy még jó pár komoly háború lesz az itt meghúzott határok miatt a következő évtizedekben. Sőt, valójában itt indul be az egyik legszörnyűbb dominóhatás is…
Kissé rendhagyó, egyben békés módon igyekeztek a szlovénok a függetlenedés rögös útján haladni. Ezt az úgynevezett tábormozgalom révén látták megvalósíthatónak. Ezeknek ugyan nem volt azonnali hatásuk, sőt még hosszútávon sem azt az eredményt hozták, amiben reménykedtek megálmodóik, azonban kulturális és társadalmi hatásuk komolynak és tartósnak bizonyult.
Ez lesz a németek első közös, egységes igazi hazája. A második birodalom építkezése eltartott egy ideig, és nem is volt egyételmű, végleges formája. Hiszen könnyen megeshetett volna, hogy a szintén német kultúrával bíró osztrákok is részesévé válnak az új országnak. Hogy z miért nem így lett, az főleg a nagyon megizmosodó poroszoknak köszönhető. A születés igazi időpontja pedig 1871 január 18.-a.
Százezrek vesztőhelye lesz a Volga menti sztyepp és a város, amelyet porig rombolnak a kegyetlenül küzdő hadseregek. Azért volt olyan intenzív a harc, mert jött a parancs, miszerint visszafordulni, meghátrálni nem szabadott. A második világháború fokális pontja brutalitásában felülmúlja a még addig látottakat is. A sztálingrádi csatának egyben komoly stratégiai jelentősége is volt. Ezután a németek kezdeményező készsége már sosem volt a régi. A dolgok lényegében itt dőltek el, ugyan mi lehetett ennél nagyobb fordulópont?
Trianon ezeréves hagyományokat tett semmissé. A magyarok a dualista monarchia részeként négy évig ontották vérüket az első világháborúban, majd a vereséget katasztrofális béke tetézte. Habár a Kárpát-medencében valóban rengetegen éltek kisebbségben az akkori Magyarországon, mégis, ha valóban a sokat emlegetett nemzetiségi elveket nézték volna a döntőbírók, akkor sokkal igazságosabb döntés születhetett volna.
Ez aztán birodalom volt a javából! A Benelux államok, Spanyolország, Németország, Ausztria, Svájc, Csehország, Magyarország jó része, Olaszország szinte egésze, és akkor még nem is emlegettük az amerikai kolóniákat Mexikótól Chiléig. Szóval V. Károly birodalma nem volt mindennapi, még akkor sem, ha valójában messze nem volt helytálló a híres mondat, miszerint: a birodalmában sosem nyugszik le a nap. De majd eljön ennek az ideje is az 1900-as évek elején, habár az a cím az angolokat illeti majd. A Habsburgoknak viszont ennél jobban már sosem fog menni…
1920 óta Európában egy időzített bomba ketyegett. Egy szörnyű háborút rossz béke zárt le, és az elégedetlenség utat kellett, hogy törjön magának. Bele volt kódolva a helyzetbe az újabb, nem is akármilyen méretű háború kialakulása. Majd ez éppenséggel a német-lengyel határon indult meg úgy igazán élesben. Ráadásul ehhez egy cselszövésre volt szükség, egy provokációra, amely elhozta a kontinensnek az elkerülhetetlen második világháborút.
Ha valami papírra kerül, akkor mindjárt más komolyságot nyer és más súlya lesz a dolonak. Igaz volt ez az 1200-as évek Angliájában is, amikor a társadalmi rendet a nagy szabadságlevéllel, vagyis a Magna Cartaval igyekeztek tisztázni. Ennek hatása formabontó volt, hiszen Európában megindította az alkotmányozói törekvéseket. Ez után nem sokkal következhetett a magyar és egyéb nemzetek bullái, sarkalatos törvényei is.
Eleinte úgy nézett ki, hogy a jugoszlávok az antant oldalán harcolnak majd a második világháborúban, a Kisantant országa lévén. Majd fordult a kocka és az ország lényegében beáll a tengelyhatalmak közé. Egész addig, amíg egy puccs nem löki újra a másik irányba a folyamatokat. Erre a bizonytalanságot tovább nem tűrő nácik rendet teremtenek, lerohanják az országot. De, ami ez után vár rájuk a Balkánon, abban nem lesz sok köszönet. Csakhogy a partizánharc mellett egy teljeskörű polgárháború is körvonalazódik a térségben…
Egy sötét kor volt az 1848/49-es évek utáni időszak. A kiegyezéshez vezető út pedig az aktív ellenállás után a passzív ellenállás keserű kora. De ezúttal végre a magyaroknak kedvezett a történelem kifürkészhetetlen folyama. Königgrätz és Solferino közvetett módon sokat segített a magyaroknak, hisz az osztrákoknak nem maradt más hátra: muszáj volt egyességre jutniuk a magyarokkal. Ez után pedig jöhetett egy váratlan aranykor, annak dacára, hogy a magyarok állama azért messze nem volt független.
Mária Terézia pontosan negyven évig volta a Habsburg örökös tartományok első asszonya. Ez idő alatt nemcsak az osztrákok, de a csehek, magyarok királya, sőt Német-római császárné is volt. A Habsburg Birodalom egyetlen női uralkodója lesz belőle, megalapítója a Habsburg-Lotaringiai-háznak. De trónra emelkedésének nagy ára volt: örökre elveszett Szilézia. Azonba megérte, hisz a birodalom ezután békében és dinamikusan fejlődhetett. És nem hagyhatjuk ki azt a tényt sem, hogy 16 gyermek édesanyját tisztelhettük benne.
Neveljaven email naslov