Predlogi
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Nem először és nem utoljára állnak neki a nagyhatalmak a Balkán erőviszonyainak megoldásának. Az 1878-as berlini kongresszus mindenesetre még a megoldás látszatát sem kelthette, annyira szerencsétlenül kezelte a terhes kérdést. Hogy ez tényleg jogos kritika, azt az bizonyítja, hogy még jó pár komoly háború lesz az itt meghúzott határok miatt a következő évtizedekben. Sőt, valójában itt indul be az egyik legszörnyűbb dominóhatás is…
67 epizod
Az életben egyetlen a biztos: a változás! Vajon melyek voltak a legfontosabb, korszakalkotó, mindent felforgató és megváltoztató események? Az emberi civilizáció valóban fejlődik és folyamatosan halad a jobb élet felé? Vagy pedig csak újabb szenvedést vonnak magukkal a folytonos átalakulások? Sorozatunkban hangsúlyt fektetünk a Kárpát-medence és környéke legjelentősebb fordulóponjaira is, amelyek hatását a muravidéki ember is megérezte.
Nem először és nem utoljára állnak neki a nagyhatalmak a Balkán erőviszonyainak megoldásának. Az 1878-as berlini kongresszus mindenesetre még a megoldás látszatát sem kelthette, annyira szerencsétlenül kezelte a terhes kérdést. Hogy ez tényleg jogos kritika, azt az bizonyítja, hogy még jó pár komoly háború lesz az itt meghúzott határok miatt a következő évtizedekben. Sőt, valójában itt indul be az egyik legszörnyűbb dominóhatás is…
Az Illír tartományokkal egy rövid életű és igen öntörvényű államkonstrukciót tettek fel a franciák Európa térképére. De még egy pár évnyi létezés is elég volt ahhoz, hogy itt Ljubljana környékén formabontó gondolatok szülessenek meg. Legkésőbb ekkortól ugyanis kibújt a szellem a palackból: a szlovénok nemzeti öntudata végérvényesen felébredt.
Fantasztikus dinamizmussal megáldva, vadonatúj elvek és látásmód által fűtve: Napóleon szellemi és katonai erejének egész Európa sem tud dacolni. De a terv nem teljes amíg Moszkva is térdre nem kényszerült, sőt, ha lehet London is. Azonban ez még ennek a rendkívül tehetséges és elszánt hadvezérnek is túl nagy falat lesz. Oroszország végeláthatatlan jeges mezői, majd Lipcse és Waterloo egysége maguk alá temetik a világhatalmi francia ambíciókat. A bécsi kongresszus már csak a végső, elkerülhetetlen aktus a történetben.
Bonyolult, véres és mindent felforgató folyamatok zajlottak le Franciaországban az 1700-as évek legvégén. Általuk született meg lényegében a modern társadalmi berendezkedés. Innen merített aztán az összes nyugati típusú demokrácia, és ekkor születnek meg azok az alapjogok, amelyeket ma is megkérdőjelezhetetlennek tartunk. De ezt akkoriban nem adták ingyen a nemesek, papok és az uralkodó sem. Sőt, a forradalom a végén még saját gyermekeit is felfalja.
Európa ezer szállal kötődik a Római Birodalomhoz. Kultúránk, tudományos életünk, jogalkotásunk, életstílusunk a mai napig intenzíven táplálkozik az egykor legyőzhetetlennek hitt birodalom példájából. Nem csoda, hisz álljon itt csak egy szám: 1229. Az ókori róma a legszélesebb értelmezésben ennyi évig állt fenn, és befolyásolta az európai emberek életét.
Az év több napján is dicsérjük a szlovén reformereket, nem ok nélkül, hisz ők voltak letéteményesei annak, hogy a szlovén nép az írásbeliség által megőrizte nyelvét, identitását, népszokásait. Évszázadokon át saját ország nélkül osztrák, jugoszláv vagy német jellegű államalakulatokban élve a szlovénok valahogy meg tudtak maradni.
„Nem fogunk Canossát járni – sem testben, sem lélekben!” Ezt Otto von Bismarck porosz államférfi mondta jóval később. Azonban amikor még 1077-ben IV. Henriknek igencsak meggyűlt a baja a pápával, akkor ő bizony odazarándokolt, és vezekelt őméltósága VII. Gergely színe előtt.
Szinte soha véget nem érő időszaknak tűnhet 150 év. Mert az is. De minden rossznak vége van egyszer. Így lett ez a Kárpát-medencében is, amikor többemberöltőnyi után végre eljött az idő a törökök visszaverésére. Hogy ez miért tartott ilyen sokáig? Arról is szó lesz most.
Könnyed őszi sétagaloppnak indult, amikor férfiak ezrei szinte unalmukban indultak el háborúzni. Aztán minden lett belőle, csak épp könnyed sétagalopp nem. Az állóháborúk, a lövészárkok, a repülők, tankok és főleg gépfegyverek addig elképzelhetetlen pusztítást végeztek az emberi életben. Látván a szörnyűségeket pedig mit tettek az első világháborúban részt vevő országok felelős vezetői? Még évekig folytatták az esztelen mészárlást, egészen a végkimerülésig…
Fordul a kocka Oroszországban, de még mennyire! Visszafordíthatatlan következményei lesznek keleten az első világháborúnak. A nemességet, a monarchiát nemcsak kisöpri a munkásosztály, hanem likvidálja a régi, több évszázados berendezkedést. A fordulat az élet minden területére rányomja bélyegét.
Európai szintű áttekintés következik 1848-49 polgárháborús, forradalmi mozgolódásokkal teli éveiről. Tény, hogy épp Magyarországon volt a legkiterjedtebb a mozgalom ezekben az években, itt még szabadságharcba is torkollottak az események. Az olaszok és a németek földjén pedig már a nemzeti egyesítéseket előlegezi meg a forradalom szele.
Észak Dél ellen, az amerikai polgárháború volt az első igazán modernkori konfliktus. Lényege abban rejlett, hogy a technika és a tudomány friss vívmányaival minél több embert lehessen, minél hamarabb meggyilkolni. Persze ez a háború sokkal többről is szólt, és már előre vetítette a huszadik század súlyos konfliktusait is, nemcsak Amerikában.
Habár a 2008-09-es gazdasági lejtmenetet is világválságnak titulálják már manapság, azonban a gazdasági gondok igazi fenegyereke a két világháború közti 1929-ben kirobbanó világválság. Hogy ez miért harapódzhatott el ennyire és milyen szörnyűségeket szült a válság, az is kiderül.
A Balkánon mindig is nehéz volt igazságot tenni, békét teremteni. Szláv és egyéb népek egymástól sokszor egyáltalán nem élesen elhatárolódva éltek itt egyszer békében együtt, máskor pedig épp farkasszemet nézve egymással. Az a vezető még nem született meg, aki örökre képes lett volna rendezni a délszláv népek együttélésének mélyről gyökerező kérdéseit. De azért próbálkozások és részsikerek voltak a huszadik században a kérdés megválaszolására.
Vélhetőleg elkerülhetetlen volt a teljes vereség Mohácsnál. 1526 augusztusának végén ugyanis egyszerűen túl nagy volt a túlerő és túl kevés az összetartás a Kárpát-medencében. A törökök jól mérték fel, hogy eljött az idő a nagy dobásra. Habár Európa összességében megmenekül, de Magyarország sorsát örökre megpecsételi a déli hódítók betörése.
Még maguk a Wright testvérek sem bíztak a sikerben, pedig Da Vinci már a reneszánsz korában biztosra vette, hogy igenis lehetséges a repülés! Azonban az amerikai testvérek kitartottak és ennek meg is lett az eredménye. Habár mindenki megdöbbent, mégsem gondolta senki, hogy mekkora iparág alakul ki kisvártatva a repülésnek köszönhetően.
Évszázadokig hirdette a római császárok jelképes erejét a Német-római Császárság intézménye és maga az ország. A császárság mégsem tudott egységesen funkcionálni, hisz rengeteg belső és külső feszültség marta állandó jelleggel. Azonban kulturális és gazdasági szempontból is óriási hatása volt az egész kontinensre e különleges államalakulatnak.
Párizstól nem messze volt egy grandiózus ütközet, amely egész Európa jövőjéről döntött. Poitiers alatt a Pireneusokon áthágó mórok a frank lovagokkal mérkőztek meg. A tét nem volt kisebb, mint Európa szívének identitása, kultúrája, vallásgyakorlása. Vagyis a kérdés eldöntése, hogy muzulmánok avagy keresztények lesznek-e az európaiak.
Korai és részbeni pánszláv egyesülési törekvés volt az illírizmus, vagyis az illír mozgalom. 1830 körül így csapódott le a délszláv nemzetek által lakott vidékeken a nemzeti öntudat ébredése. Első körben nem sok lett a kezdeményezésből, de aztán később, mint tudjuk, mégiscsak megszületett az egységes délszláv ország: Jugoszlávia.
Európában leszünk 1618-tól 1648-ig, de abban nem lesz sok köszönet. Ez a kontinens egyik legszomorúbb időszaka. Vallásháború dúlt itt, nem kevesebb, mint 30 évig. Ráadásul nem ortodox keletiek, sem muszlim bitangok ellen, hanem a keresztény egyházon belül csúcsosodik ki a konfliktus. Sőt, a helyzet ennél sokkal bonyolultabb és roppant erőszakos is, hisz óriási áldozatokkal járt az ezúttal aztán valóban teljesen értelmetlen öldöklés.
Érdekes, hogy egykor a keresztényeknek az egyenjogúságukért kellett küzdeniük, méghozzá nagyon keményen. Eleinte ugyanis évszázadokig üldözték, kiközösítették, meghurcolták őket. 313 után történt nagyobb változás Diocletianus és Theodosius uralkodása nyomán, amikor is ediktummal rendezték jogaikat, és fordult a kocka.
Neveljaven email naslov