Predlogi
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Breglec Viktor azt vallja magáról, hogy magyarnak született, és magyarként is fog meghalni. Ha magyar szót hall, „a törött üvegen, a tűzön átszalad”, hogy váltson az illetővel néhány magyar szót. Lendva és környéke pedig ott van a szíve csücskében, pedig nem kevés világot látott a távoli Ausztráliában letelepedett Breglec család középső gyermeke. Mesél szüleiről, édesapja lendvai fotóműhelyéről, a katonából evangélikus lelkésszé vált bátyjáról, felidézi a háború utáni lendvai életet. De szól a kalandjairól is, pl. az opálbányászatról, a sportolói és filmezési karrierjéről, az ausztrál bennszülöttekkel való viszonyáról és miegymásról. Breglec Viktorral egy valódi kalandtúrán vehetünk részt, különbőző kontinensekkel, emberekkel, kultúrákkal és foglalkozásokkal ismerkedhetünk meg.
60 epizod
Bensőséges beszélgetések azokkal a muravidéki emberekkel, akik különböző okok miatt idegen országban kerestek boldogulást.
Breglec Viktor azt vallja magáról, hogy magyarnak született, és magyarként is fog meghalni. Ha magyar szót hall, „a törött üvegen, a tűzön átszalad”, hogy váltson az illetővel néhány magyar szót. Lendva és környéke pedig ott van a szíve csücskében, pedig nem kevés világot látott a távoli Ausztráliában letelepedett Breglec család középső gyermeke. Mesél szüleiről, édesapja lendvai fotóműhelyéről, a katonából evangélikus lelkésszé vált bátyjáról, felidézi a háború utáni lendvai életet. De szól a kalandjairól is, pl. az opálbányászatról, a sportolói és filmezési karrierjéről, az ausztrál bennszülöttekkel való viszonyáról és miegymásról. Breglec Viktorral egy valódi kalandtúrán vehetünk részt, különbőző kontinensekkel, emberekkel, kultúrákkal és foglalkozásokkal ismerkedhetünk meg.
A hosszúfalusi származású Tompa József életútjának alakulására rányomta bélyegét azon tény, hogy 1 éves korában meghalt az édesapja és – a háború utáni amúgy is nincstelen években – a 4 gyerekről az édesanyának egyedül kellett gondoskodnia. 14 éves korában 2 testvére után Amerikába vándorolt. Testvéreinek köszönhetően József Amerikában iskolába és egyetemre járhatott. Annak ellenére, hogy a keserű muravidéki mindennapok miatt és sorsa kedvező alakulásának köszönhetően nem volt honvágya, mindig nagy szeretettel gondol a Muravidékre.
Az alsólakosi származású Kávai Anna, illetve leánykori nevén Basa Anna 12 éves volt, amikor családja a Vajdaságba költözött. A három testvér közül Annát viselte meg leginkább szeretett szülőfalujától és nagyanyjától való elszakadás, így amikor csak tehette otthonról, Magyarkanizsáról, hazalátogatott Alsólakosba. Beszélgetésünkben Kávai Anna elénk tárja életének néhány mozzanatát, szól a magyar nyelv, az írói tevékenység, a népdalok és a népi hímzések iránti szeretetéről és miegymásról.
A hodosi származású Kepe, illetve Kócán Irénke 18 évesen indult el a nagyvilágba. Először Ausztriában dolgozott, majd 2 év után Németországban kötött ki. Az optimizmussal és jókedvvel teli Irénke immár több mint 4 évtizede Németország, Alsólakos és Hodos között ingázik.
Az alsólakosi származású Jojin Erzsébet, illetve ahogy szülőfalujában ismerik, Leposa Bözsi, Bécset és a Muravidéket is egyaránt szereti, mindenhova szívesen tér vissza. Muravidéken az egykori, családjával kapcsolatos emlékek kelnek életre, Ausztriában pedig a mindennapokat éli meg gyermekei és unokái körüli sürgés-forgás közepette.
Vasari Marjeta, illetve Pandur Cunci, ahogy a vidékünkön ismerjük őt, a szomszédos Ausztriában rakott családi fészket. Beszélgetésünk során megosztja velünk az egykori Lendvával kapcsolatos emlékeit, vall családja iránti szeretetéről, életfilozófiájáról, a gyökerek fontosságáról.
A 84 éves, jókedvvel, vidámsággal és a másokra is átragadó életörömmel „teli” Kósa Margit nem a bizonytalanba indult, amikor rászánta magát arra, hogy elhagyja szülőföldjét, hiszen „a világ másik végén” már várt rá valaki. Kósa Józseffel való levélváltásaiból ugyanis szerelem született, így elhagyta Hármasmalmot és Calgaryban telepedett le.
A hosszúfalusi születésű Simonka Mária, illetve leánykori nevén Tót Mariska, egészen fiatalon vőlegényével, a lakosi származású Simonka Ferivel együtt ragadott vándorbotot, hogy más tájakon, sőt más kontinensen rakjon családi fészket. A keményen dolgozó és jótékonykodásban aktív szerepet vállaló házaspár részére életük őszén az unokáik és a családjuk, a Torontóban élő földiekkel és az otthon maradt rokonokkal való kapcsolattartás jelenti a legnagyobb örömet.
A kapcai származású Tót Ferenc 19 évesen indult el a nagyvilágba, maga mögött hagyva szülőfaluját, szüleit, testvérét. Honvágyán egy muravidéki lánnyal, a hosszúfalusi származású Tót Ilonával való házasságkötése enyhített, akivel 50 éve élnek boldog házasságban, pedig a frigy papíron egymástól több ezer kilométer távolságban köttetett. A két fiatal, törekvő muravidéki Ausztráliában sikeres életutat tett meg, ennek ellenére szívük csücskében mindig ott van a muravidéki táj, az otthoniak emléke. foto: Tót Ferenc
A kapcai származású Kopinja Ilona, illetve leánykori nevén Szabó Ilona, majdben 60 évvel ezelőtt fiatal házasként férjével és mindössze 7 hónapos kisfiával indult el a nagyvilágba. A törekvő, találékony és szorgalmas fiatalok a kezdetleges nehézségek után Ausztráliában megtalálták számításaikat.
A 2015. évi első, Otthon, külhonban című, elvándoroltakról szóló műsorunknak az alsólakosi származású Vékás István, illetve Vékás Öcsi a vendége, aki testvéreivel együtt gyermekként került Svédországba, miután szülei ott vállaltak munkát. Öcsi ugyan hamar megszokta a svéd életmódot, azonban továbbra is kötődik a Muravidékhez.
A pincei, illetve csentei származású Bernád István az inas iskola befejezése után rövidesen – mivel itthon megannyi sorstársához hasonlóan nem tudott munkát találni – vándorbotot ragadott, és Németországban lett vendégmunkássá. Az utóbbi években feleségével együtt igen gyakran látogat a Muravidékre, azonban már Németország a hazája. A barátai körében jó- és vicces kedvéről ismert Bernád Pisti a vele készített beszélgetés során feltárja előttünk életútjának egyes mozzanatait.
A hosszúfalusi származású Pellegrini Julianna, illetve leánykori nevén Tóth Juliska ugyan 26 évesen Kanadát tűzte ki úti céljául, azonban a kivándorlásra való várakozás időszakában Franciaországban megtalálta élte párját, és ott telepedett le, ott alapított családot. A Muravidék azonban továbbra is ott van a szíve csücskében.
Az MMR szeptemberi, Otthon, külhonban című, elvándoroltakról szóló műsorának az alsólakosi származású Magyar, illetve leánykori nevén Krpan Natalija a vendége, akit a szakmai kihívások vezéreltek külföldre, mégpedig Svájcba. Vallomásai révén betekintést nyerhetünk életútjába, megtudhatjuk, melyik volt az a döntő pillanat, amely miatt végleg Svájcban maradt, és még sok mindenről szó lesz.
Az augusztusi Otthon, külhonban című, elvándoroltakról szóló műsorunkban a szentlászlói származású Balogh Mária a vendégünk, aki valójában csak egy karóra árát szerette volna megkeresni a szomszédos Ausztriában, a kiutazása azonban végleges volt számára. Annak ellenére, hogy a 70-es években komoly szándéka volt családjával hazatelepülni, a sors úgy hozta, hogy 3 hónap múlva visszatért Ausztriába. Az imádott szülők iránti szeretet és a honvágy arra késztették, hogy távolléte évei során legalább a nyarakat gyermekkora és ifjúkora falujában, Szentlászlón töltse.
A júliusi Otthon, külhonban című, elvándoroltakról szóló műsorban a kapcai származású Juretics Ferenc a vendégünk, aki elmondása szerint egyike a 105 kapcai kivándorlónak a nagyvilágban. Honvágyát a gyakori hazalátogatásokkal oltja. Ezek során – ha pl. a zágrábi reptéren száll le - a Mura hídhoz érkezvén még napjainkban is meg-megáll és tekintetével átöleli az imádott szülőföldet, a kapcai családi házban pedig képzeletében még mindig ott látja szeretett szüleit. A sikeres üzletember a közösség számára is számos áldozatot hozott, a magyar nyelv és a nemzeti közössége iránti kötődése pedig ugyanolyan hévvel ég mint kivándorlásakor.
A júniusi Otthon, külhonban című, elvándoroltakról szóló műsornak a kapcai származású Toplak Ferenc a vendége, aki előtt a rádióamatőrködés révén már ifjú korában kitárult a világ. Vallomásai révén betekintést nyerhetünk gazdag életútjába, sokrétű tevékenységébe és igen széles érdeklődési köreibe. Toplak Ferenc beszélgetésünk során tanúbizonyságot tesz szüntelen tanulás iránti vágyáról, a család iránti szeretetéről, önzetlenségéről.
A májusi Otthon, külhonban című, elvándoroltakról szóló műsorban saját vallomásai révén Bibulovič, illetve leánykori nevén Zsizsek Ilonkát mutatjuk be. Egy olyan egyéniségről van szó, aki nagyon jó ismerője az emberi léleknek, aki igyekszik segíteni a rászorulókon, zenéjével pedig - és más módon is - megörvendeztetni mindazokat, aki hajlandók kitárni előtte a szívüket és a lelküket. Életét a zene mellett a hit, valamint a családja iránti mérhetetlen szeretet töltik ki.
Az áprilisi Otthon, külhonban című műsorunkban a rendkívüli életerőt és életörömet sugárzó, számos területen tevékenykedő és a kihívások előtt egy pillanatra sem megtorpanó csentei származású Kálec Klári, illetve leánykori nevén Kocon Klári a vendégünk. A szülőfaluja, szülőföldje iránt rendkívül vonzódó egyéniség a nagyvilágban, pontosabban a kanadai Montreálban is kiválóan be tudott illeszkedni.
Az Otthon külhonban című műsor márciusi epizódjának a csentei származású, Ausztráliában, Sydneyben letelepedett Marton Vendel a vendége, aki a Muravidéki Magyar Rádiónak, a Hidak tévéműsornak és a Népújságnak köszönhetően a több ezer kilométeres távolság ellenére is állandó kapcsolatban van a szülőfölddel. Az újtól és ismeretlentől soha meg nem rettenő Marton Vendelben többek között a gyakori muravidéki látogatások és az állandó érdeklődés tartják a lelket.
Sorozatunk első vendége az alsólakosi származású Magyar Ferenc, aki 1953-ban, alig 18 évesen döntött a kivándorlás mellett. Az Ausztriában töltött két év után Kanadában, Winnipegen telepedett le.
Neveljaven email naslov