Predlogi
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Vadregényes táj, de itt van az ország egyik legszebb kastélya is - A Hanság.
106 epizod
Gyönyörű táj, de nem egyedül a miénk. Ugyanis a Kárpát-medencén más népekkel is osztozunk. Erről a tájról szeretnénk mesélni, minél több érdekességet elmondani róla. Szó lesz földrajzról, történelemről, irodalomról, művészetről, gasztronómiáról. Beszélünk majd meghatározó személyekről, épületekről, természeti értékekről. Kalandozzanak velünk a Kárpát-medencében, sőt azon is túl!
Vadregényes táj, de itt van az ország egyik legszebb kastélya is - A Hanság.
Mit is keresünk egyáltalán a Kárpátokon túl? Nos, Moldva akármilyen messzinek tűnik, évszázadokon át magyarok hazája is volt. A réges-rég idekerült csángók sokáig meghatározó elemei voltak az itteni lakosságnak.
Bukovina volt egykoron az óriási Monarchia legkeletibb része. Ez a különleges vidék több népnek is otthona volt. A románok és ruszinok mellett németek, zsidók, de magyarok is laktak itt. Hogyan élte meg ez a vidék a világháborúkat és a kommunista román rendszert?
Máramaros megye Erdély észak-keleti szélét fedi le. Itt az UNESCO világörökségét képviselő fatemplomok és a tarkabarka vidám temetők azok, amelyek a legizgalmasabb látnivalók. Persze mindezek mellé még kapunk tekintélyes hegyeket és sűrű fenyőerdőket. De magyar szót igen ritkán hallhatunk.
Az egyik legszebb ünnepnap helyszíne és az erdélyi magyarság különösen fontos bástyája. Csík a Hargita és a Keleti-Kárpátok közt őrzi a múlt emlékét, de az itt élő székelyek a jelenre is büszkék lehetnek.
Gyergyószék és Gyimes. Az erdélyi magyarság szállásterületének legkeletibb végeire érünk. Gyönyörű természeti környék és elsőrangú néprajzi táj ez, amelyet ma egy kicsit jobban is megismerhetnek.
Hunyad megyében leginkább román történelmi, kulturális emlékeket, látnivalókat lelhetünk fel. De ne feledkezzünk meg két kimagasló csúcspontról, a dévai és a hunyadi várakról. Déva Kőműves Kelemen nevével fémjelzett, míg Vajdahunyad a Hunyadiak ősi fészke. És a Retyezáttal Románia kimagasló természeti értéke is erre található.
Gyulafehérvár egykor az erdélyi fejedelemség gazdag, virágzó fővárosa volt. Sőt már a Római Birodalom idejében is itt volt Apulum, Dacia tartomány szíve. Később komoly szerepe volt errefelé Hunyadi Mátyásnak, majd főleg Bethlen Gábor fejedelemnek és udvartartásának. A huszadik századra azonban egyre erősödött a román befolyás, aminek végzetes következményei lettek a magyarokra nézve.
Fogaras Erdély leghatalmasabb hegycsúcsai alatt bújik meg. Különleges tája Dél-Erdélynek, hiszen már réges-rég románok lakják. Épp ezért karakteres román kultúrtáj manapság is, igaz a szocializmus évtizedei nem tettek jót a tájnak, illetve az itteni városok képének.
Királyföld szép kis városkáit, hegyes-dombos vidékét már bejártuk. Kimaradt viszont a bemutatásból 2007 Európai Kulturális Fővárosa: Nagyszeben. A pezsgő kulturális élet mellett itt középkori építészeti remekeket találunk még manapság is, amikor már románok lakják nagy többségben a várost a németek helyett.
Szászföld Erdély egyik legromantikusabb és legautentikusabb tája. Itt még ma is megtaláljuk a középkori kis kincses ládákat: városkákat, tornyokat, falakat, várakat, erődtemplomokat. Igaz ma már nem németek lakják többé ezt a szép vidéket…
Brassó környéki, barcasági körutunk egykori szász vidékre kalauzol minket. Ma már itt is minden megváltozott, de azért még megtalálhatók a régi világ emlékei.
A Kárpátok legkeletibb karéja alatt lapul Kronstadt, vagyis Brassó, az egykori sváb fellegvár. Ez a legkeletibb olyan nagyváros, amely egykor magyar fennhatóság alatt volt.
Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Kovászna. Ezek a települések a Háromszék központjai. Ma a táj Kovászna megyeként Románia egyik legmagyarabb része.
Korond, a fazekasság erdélyi központja, Parajd, a só városa és Szováta, a Székelyföld Balatonja. Sétánk a Sóvidéken és Erdővidéken folytatódik tovább.
A székelyek igazi magterületére érünk Hargita megyébe. Mesélünk majd a legnagyobb székelyről, a híres udvarhelyiekről és a székely központ viharos történelméről. A környéket is bejárjuk, megemlítjük a legvonzóbb és legjelentősebb pontokat.
A Kis-Küküllő folyása mentén haladunk. Nagyenyed, Dicsőszentmárton, Balázsfalva városait ismerjük meg, és hírt adunk e vidék kastélyairól, várairól, híres történelmi személyiségeiről is.
Pezsgő hangulatú város, amely a székelyek egyik vagy talán legigazibb fővárosa. Szecessziós kultúrpalotája Erdély egyik legszebb épülete, a Teleki Téka pedig a maga nemében egyedülálló könyves gyűjteménye a térségnek.
Marosvásárhely környéke következik, az ősi egybefüggő székely székek egyike. Itt még mindig találkozunk tömbben élő magyarsággal, igaz sajnos korántsem mindenütt.
Aranyosszék egykor külön önigazgatású terület volt, de sosem tartozott szervesen a Székelyföld magterületéhez. Aztán ahogy teltek az évtizedek, egyre jobban fellazult a népességi arány, ma már a románok vannak többségben, és a kis táj beolvadt Kolozs és Fejér megyékbe.
Torockóra értünk, amely igazi magyar, vagyis székely sziget a környező román többségű tájon, Kolozsvártól nem messze. A székelykő alatt egy kicsi falu csupán, mégis nagyon fontos az erdélyi magyar identitás szempontjából. Persze az utóbbi évtizedekben a külföldi turisták is felfedezték már maguknak e kis ékszerecskét.
Neveljaven email naslov