Predlogi
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
106 epizod
106 epizod
Gyönyörű táj, de nem egyedül a miénk. Ugyanis a Kárpát-medencén más népekkel is osztozunk. Erről a tájról szeretnénk mesélni, minél több érdekességet elmondani róla. Szó lesz földrajzról, történelemről, irodalomról, művészetről, gasztronómiáról. Beszélünk majd meghatározó személyekről, épületekről, természeti értékekről. Kalandozzanak velünk a Kárpát-medencében, sőt azon is túl!
Sok hányattatás ellenére a mai napig őrzi a múlt dicsőségét Kolozsvár, Erdély fővárosa. Napjainkban egyúttal egész Románia második legnagyobb városává nőtte ki magát. Az is tény, hogy az itt lakó magyar közösség régen kisebbségi helyzetbe került. Elmondjuk miért érdemes felkeresni a települést!
Egykor ez is teljesen magyar lakosságú régiónak számított. A népesség fellazulása itt már hamar megindult, nemcsak Trianon után. Ma a Mezőség vegyesen lakott, a román elem felerősödött, a német szinte teljesen eltűnt. Az itteni magyarok pedig még mindig képesek őrizni azt, ami őrzésre méltó. Erre jó példa a táncház mozgalom és a mezőségi tánc.
A magyar kultúra kincsestára messze a magyar határtól Erdély kapujában. Kalotaszeg a magyar tánc, a zene, az építészet, a népi kézművesség talán legfontosabb helyszíne. Innen indult meg a magyar népi kultúra széleskörű felvirágzása a huszadik században. A táj még ma is őrzi a jellegzetességeket, a kincset, habár a modern kor itt is átalakított sok mindent, veszélybe sodorva mindazt, ami ősi.
Nagybánya a távoli Máramaros központja. Egykor híres volt aranyat, ezüstöt termő bányáiról, amelyek gazdagságot hoztak a városnak. Később művészeti gazdagságra tett szert festői helyzetével, hisz itt telepedtek meg a nagybányai művésztelep jeles alkotói. A modern kor nehézipart és bevándorlást hozott, majd megindult a konszolidáció, ma pedig a kereskedelem városa Nagybánya.
Az egykori magyar királyi megyékhez nem igazodik a román közigazgatás, ezért Szilágy megye határai nem fedik pontosan a Szilágyság néprajzi táját. A központ errefelé Zilah, de a környékén vannak az érdekesebb látnivalók. Zsibón, Szilágysomlyón, Krasznán is járunk majd.
Rézalja és Érmellék, partiumi tájakon barangolunk továbbra is Szatmárnémeti és Nagyvárad közt.
Szatmárnémetiben a vallási felekezetek és a nemzetek találkoznak gazdag történelmi múlttal. Bejárjuk történelmi központját, elhelyezzük Szatmár megyében, kiderül, milyen fontos fordulatok zajlottak le itt egykoron.
Nagyvárad környéke következik, Bihar megyében járunk, már mint azon a részen, amely ma Romániához tartozik. Errefele Ady városán kívül nem találunk nagyobb központokat, a táj is átmenetet képez az Alföld és a hegységek közt. De érdekes lehet erre is elkószálni, hiszen itt van Nagyszalonta, amely Aranyról híres, de Margitta, Belényes, Székelyhíd és Élesd is.
Egykoron színmagyar város volt a Körös-parti Párizs: Nagyvárad. Ma Ady városa őrzi ugyan szívében a régi szép időket, de körös-körül román többségű központtá alakult át. Megkeressük a magyar emlékeket és a szebb látnivalókat.
A hegyek árnyékában kalandozunk a Temesköz és a Szörénység tájain. A magyar határtól indulunk, és lesétálunk a messzi Vaskapuig. Ahogy délebbre haladunk, annál magasabbak a dombok, és annál kevesebb magyar szót hallani.
Végeztünk a Vajdaságban, és ezentúl e műsorsorozat zárásáig Erdélyben, vagyis a mai Romániában kalandozunk majd. S egyből egy komoly állomáshoz érünk, Románia harmadik legnagyobb városához, Temesvárhoz. Temesvár pedig olyan, mint a Kárpát-medence kicsiben, vagy legalábbis olyan volt. Egykoron ez a hely a nemzetek olvasztótégelye volt.
Megérkeztünk Belgrád alá. Ezzel gyakorlatilag elhagyjuk a történelmi Magyarországot, hisz az egykori Nándorfehérvár csak rövid ideig volt magyar fennhatóság alatt. A bizánci, török és főleg szerb hatás sokkal jelentősebb. Ma Belgrád nemcsak a szerbek fővárosa, hanem Európa egyik legizgalmasabb kulturális helyszíne is.
Szinte hihetetlen, de ez a vidék is még a Kárpát-medence része. Igaz, a Deliblát már egyértelműen a Balkán-félsziget része is. Egyben a legdélebbi magyar város helyszíne. S hogy miért különleges és szinte másvilágról való? Nos, a homokja miatt…
A Vajdaság természetes központja. Újvidék nem hosszú történelmű város, hanem a török uralom utáni korszak szülötte. Mindig is roppant sokszínű város volt, tucatnyi nemzetiség otthona. Mára sokkal egyértelműbb a szerb jelleg, de a magyar, német, zsidó, horvát múltról azért sok emlék árulkodik.
A Bánság vagyis Bánát jóval nagyobb mint Szlovénia. Igaz kevésbé változatos és izgalmas táj, de nehéz történelme és határvidék helyzete miatt érdemes róla mesélni. Ismerjék meg a legnagyobb központokat és fontosabb emlékhelyeket.
Átlépjük a határt, mégis sok minden változatlan marad. Igaz, van, ami merőben más. Arad lesz a következő állomásunk, Partiumba érkeztünk, vagy mondhatnánk azt is: Erdélybe.
Viharsarok, Körösköz – száraz, napos, mezőgazdasági terület. Honnan jön a jellegzetes Viharsarok megnevezés, és mivel büszkélkedhet Gyula, Békéscsaba, Hódmezővásárhely vagy akár Szarvas?
A Pick szalámi városa, ahol a sugárutakat jó sok napfény világítja be. Szeged már szinte mediterrán város, Csongrád megye központja.
A kunok egyik ősi szállásterülete, egykor ligetes, erdős, mocsaras táj, ma már nagyvárosoktól mentes mezőgazdasági régió. A Nagykunság Magyarország egyik éléskamrája.
Volt már kétszer főváros, átvészelt törököt-tatárt és két világháborút magyar jellegét mindvégig megőrizve. Emellett a kálvinista Róma a reformált egyház központja mind a mai napig. Ha pedig odatévednénk, belvárosán kívül még a Nagyerdőbe érdemes ellátogatni.
Neveljaven email naslov