Predlogi
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
A Hahold család a Bánffyakká alakul, és eközben megdöbbentő szintre emeli a nemzetség presztízsét. Ezzel együtt emelkedik Alsólendva és tágabb környéke is magasabb szintre a késő középkorban.
46 epizod
A „Sorsforduló a Mura mentén” műsorsorozat után a folytatással, az 1920-1921 utáni évtizedek történéseinek, sikeres és kevésbé örömteli időszakainak, különböző eseményeinek, valamint szereplőinek a megismerésére invitáljuk a múltunk iránt érdeklődőket. Műsoraink tartalmát fontos események vagy folyamatok, egy-egy kimagasló teljesítmény vagy melléfogás bemutatása képezi. (Képek forrásai: Pokrajinski muzej Murska Sobota, Göncz László fényképgyűjteménye, Vida István képeslap és fényképgyűjtő gyűjteményéből)
A Hahold család a Bánffyakká alakul, és eközben megdöbbentő szintre emeli a nemzetség presztízsét. Ezzel együtt emelkedik Alsólendva és tágabb környéke is magasabb szintre a késő középkorban.
Mai műsorunk főszereplője néhány nap híján száz esztendeje született, sajnos azonban ő nem érte meg a századik születésnapját. Már bő másfél évtizede eltávozott közülünk, és a sárvári temetőben nyugszik férje és édesanyja társaságában. A Lendva-vidék idősebb nemzedékéhez tartozók még emlékezhetnek őrá, vagyis a hosszúfalui születésű, az 1970-es évek elejétől Sárváron élő Madarász Pálnéra, leánykori nevén Kun Margitra…
Egy kedves muravidéki házaspár, a petesházi néhai Vida István és főképpen a még élő neje, Ilona néni emlékei felidézésével kívánunk ezúttal visszatekinteni a második világháború időszakának szörnyű megpróbáltatásaira. Kettejük gyermek- és fiatalkorának képeiben tisztán tükröződnek a huszadik század muravidéki sorskérdései is.
Ezúttal a Mura menti térségben néhány évtizeddel ezelőtt közismert, ma már sajnos nem élő, netán valamennyire elfeledett két szlovén származású pap visszaemlékezése révén tekintünk vissza a második világháború tágabb időszakára. A római katolikus Camplin Ivan vagy Ivan Camplin és az evangélikus Skalics Gusztáv lesznek jelképesen a vendégeink.
A Mura mentén született emberek többsége erősen vonzódik a szülőföldjéhez; többségük akkor is hazakívánkozik, ha életének kihívásai a Muravidéktől messzire eső tájakra sodorják el őt. A mai műsorunkban a második világháborúval összefüggő eseményekre egy olyan személy életútja révén utalunk, aki mintegy hat évtizedet Kanadában élt, azonban amikor csak tehette hazalátogatott a Lendva-vidékre, az ő szeretett szülőfalujába, Kapcára.
Ezúttal is túlnyomórészt a második világháborúval összefüggő eseményekre és élményekre összpontosítunk. Akiknek élményeit ezúttal felidézzük, olyan személyek, akik még néhány hete, illetve egy-két hónapja közöttünk éltek. A közelmúltban azonban sajnos eltávoztak az élők sorából, így e műsorral tisztelgünk az emlékük előtt.
Mai műsorunkban folytatjuk a II. világháború tájegységünkkel és a Mura menti emberekkel összefüggő eseményeinek felidézését, mégpedig – amint azt eddig is tettük – a történeteket megélő személyek visszaemlékezéseinek ismertetése alapján. Mai műsorunknak két hetési származású, közülünk nem túlságosan régen távozó személy lesz a főszereplője.
Szent István napja ünneplésének a felidézésére térünk ki Muravidék vonatkozásában az elmúlt száz esztendőben, főképpen olyan időszakokra fókuszálva, mint az 1919-ben bekövetkező impériumváltás, azaz az állami hovatartozás megváltozása, továbbá a második világháború időszaka, majd a szlovén önállósulás utáni esztendők. Kitérünk még a 2006-ban szlovén állami ünneppé nyilvánított ún. muravidéki ünnep történelmi előzményeire, valamint időszerű kihívásaira.
Fordán József Pincén, míg Géczi Kálmán katolikus család sarjaként Szentlászlón vészelte át a második világháború sorsdöntő hónapjait. Hogy mit láttak, miként álltak helyt, arról vallottak az érdeklődő történésznek életük őszén.
Soós Gyula, Marton Ferenc, Kaszás Erzsébet. Völgyifalu három visszaemlékezője is megerősítette, hogy e kedves kis falu mindennapjait is tönkre tette az Európában mindent felemésztő második világháború.
Olyan, részben értelmiségiek, részben fiatalok és gyermekek szemszögéből tekintünk vissza a második világháború időszakára, valamint a háború utáni megpróbáltatásokra, akik csak abban az időszakban – tehát 1941 és 1945 között – tartózkodtak a vidékünkön, konkrétan Alsólendván. Küronya Teréz, Háromfai Edit és Vőneki Borbála világháborús emlékei…
Deutsch Erzsébet és családja kálváriájának felidézésével illusztráljuk a holokausztot, azaz 1944 szomorú tavaszának eseményeit a régiónkban, és egyben emlékezünk a 82 esztendeje történtekre.
Tanultunk-e valamit a történtekből, avagy már mindenki elfelejtette azokat? Ez a kérdés merül fel az ukrajnai krízis kapcsán. Pedig a huszadik század negyvenes évei már megmutatták, mit jelent valójában a háború… Mi ezúttal Mészáros Dezső, Hancs Ferenc és Szekeres Frigyes történetei által közelítünk hozzá.
Ezúttal két személy példájával illusztráljuk azokat a szörnyűségeket, melyek a 20. század ártatlan embereire, konkrét esetben a felnőttkort éppen csak megkezdő vagy annak a korai szakaszát taposó fiatalembereket sújtották. Szereplőink az egykori magyar-jugoszláv, azaz a mai magyar-szlovén államhatárhoz nagyon közeli falvakból származtak.
A II. világháború időszakának egyik legnagyobb magyar tragédiája, a Don-folyó menti, azaz doni katasztrófa. Ott 1943 elején a 2. magyar hadsereg emberállományának és felszerelésének jelentős része odaveszett. A kétszázezres hadsereg kötelékében több muravidéki legény is szolgált annak idején, velük emlékezünk vissza e legsötétebb időszakra…
Az impériumváltás 1920 után gyökeres változásokat hozott az élet minden terén az önálló tájegységként kialakuló Muravidéken is. Mondtuk ezt a korabeli oktatást bemutató műsorunk apropóján. Csak természetes, hogy ugyanez igaz a vallási élet aspektusaira is ebben az időszakban. Hiszen örök igazság, hogy a lélek dolgait is igyekszik megszabni, kontrollálni az éppen érvényes államhatalom.
Az impériumváltás 1920 után gyökeres változásokat hozott az élet minden terén az önálló tájegységként kialakuló Muravidéken is. Az itteni magyarság minden szempontból a folyamat vesztesének számított. Igaz volt ez a nemzeti identitás egyik legfontosabb aspektusára, az oktatásügyre is. A magyar nyelv, a magyar nyelvű diákok száma – ilyen vagy olyan tényezők által – folyamatosan visszaszorul a húszas és harmincas évek során.
Az 1956-os magyar forradalomról hosszú ideig, az egypártrendszer megszűnéséig nem lehetett őszintén beszélni. Az utóbbi három évtizedben azonban tanulmányok és monográfiák százai, előadások és visszaemlékezések ezrei, valamint interjúk, filmek, emlékműsorok és színielőadások próbálják megismertetni a magyar nemzet 20. századi történelmének legfényesebben tündöklő eseményét.
A két világháború közötti muravidéki magyar kulturális életről mesélünk. A művelődési élet kibontakozását ezekben az években módszeresen zavarták a hatóságok. Ami azonban 1919-ig természetes volt, az valamilyen formában e nehéz helyzetben is utat tört magának. De vajon milyen úton-módon?
A két világháború között létrejött muravidéki kisebbségi magyar nyelvű sajtótermékekre fókuszálunk, mivel erről eddig kevés információ jutott az éterbe. Mely magyar, illetve magyarul is megjelenő újságok, lapok tekinthetők az első próbálkozásoknak a Muravidéken 1919 után és mit érdemes róluk tudni?
76 esztendő telt el egy szörnyű esemény óta, ami a második világháború befejezése után néhány hónappal történt a Lendva-vidéken, pontosabban az akkori Alsólendvai járás területén. A kommunista párt irányításával újonnan létrejött jugoszláv, azaz szlovén hatalom nemzeti alapon több száz muravidéki magyart a Maribor melletti Hrastovec várába, illetve annak környékén kialakított koncentrációs táborba hurcoltatott.
Neveljaven email naslov