Predlogi
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Az itáliai kulturális kivirágzás egyik legemblematikusabb képviselője Michelangelo volt, a Dávid-szobor és a Sixtus-kápolna freskóinak megalkotója.
112 epizod
Kinek milyen hatása volt a világtörténelemre, vagy a muravidéki ember életére? Hatásuk nem mindig volt pozitív, de mindig jelentős. Válogatunk a nagy tettek végrehajtói közt, és nem feledkezünk meg a magyarság nagy alakjairól sem.
Az itáliai kulturális kivirágzás egyik legemblematikusabb képviselője Michelangelo volt, a Dávid-szobor és a Sixtus-kápolna freskóinak megalkotója.
Uralkodása nyomán születik meg lényegében a későbbi Franciaország és Németország.
Ludwig van Beethoven megmutatta, hogyan kell igazán zenét szerezni.
Nagy Konstantin alapozza meg a keresztény vallás terjedését, amelynek hódítóútját azóta sem tudta semmi és senki megállítani.
A nyugati kultúrkör, a mi kultúránk egyik legelső és egyben legnagyobb gondolkodóját tisztelhetjük benne. Arisztotelész nem csupán filozófus volt, hanem annál sokkal több. Platón és Szókratész mellett Arisztotelész volt a csúcsa a hellén gondolkodásnak, művészeteknek, tudományoknak.
Lenint egykoron szentként kellett tisztelni a környező országokban, azonban ma már teljesen más a megítélése. Megpróbáljuk értékelni a nagy szovjet forradalom szellemi vezetőjét, a kommunizmus gyakorlatba átültetőjét.
Magyarország, Bohémia, Horvátország, Németország, Itália, Brandenburg királya és a Német-római Birodalom császára volt. Kivédte az egyházszakadást, feltartóztatta a törököket, és Magyarországot sem hanyagolta el. Ő volt a luxemburgi dinasztia utolsó férfi tagja: Zsigmond.
Mindenki annyit kap, amennyire szüksége van, és mindenkire egyformán szükség van. Senki sem emelkedik a többi fölé, mindenki hozzáférhet a közösen előállított javakhoz. Valahogy így nézhetett volna ki egy szocialista, sőt kommunista utópia Karl Marx szerint.
Napóleonnak a világ három legnagyobb hadvezére közt a helye. Uralma alatt egyesítette szinte egész Európát, elgondolásai alapján pedig számos modern ország épült ki.
Ma már semmi különös, hogy élelmiszereink pasztörizálva vannak, és ezáltal biztonságosabbak számunkra. De valakinek ezt az eljárást is ki kellett fejlesztenie keserves kísérletezgetések árán. Ez a feladat a francia Louis Pasteur mikrobiológusnak, vegyésznek jutott.
Liberalizmus, felvilágosodás, empirizmus, materializmus, kapitalizmus. Nagyon komoly, alapvető fogalmak ezek. S mindegyik John Locke angol filozófus gondolataira alapoz.
A leghosszabb ideig volt egyeduralkodó, és a legnagyobb tiszteletet követelte meg, Istenként tekintettek rá. XIV. Lajos volt a Napkirály, aki az állam volt maga, és aki mindenkivel szembeszállt, aki csak ambícióit gátolta.
Cervantes regényét fordították le a legtöbb idegen nyelvre. Ezért is van az, hogy mindeki ismeri Don Quijote kalandos és legendás meséjét.
Isten ostoraként félték Attilát, a hunok nagy királyát a rómaiak és Európa mindenféle népei. Ahol megjelent, ott általában nem maradt kő kövön és szem szárazon.
A lovagkirály, a legendák királya, népszerű szentünk, László folytatta és teljesítette ki István munkáját.
Rámutatott a tarthatatlan szokásokra, megváltoztatta az egész hitéletet, átírta a kultúrtörténetünket, majd gondolataival lényegében Amerikát is gyarmatosította.
Az izzólámpa, az akkumulátor, a fonográf: modern világunk alapjai. Edisonnak lehetünk hálásak értük.
Filmes alapművek születtek meg keze nyomán, szinte minden arannyá változott, amihez hozzányúlt. Képkockáinak fogyasztása azonban mindig hátborzongató élményt jelent. Alfred Hitchcocknál ugyanis a feszültség folyton jelen van.
Elveszi függetlenségünket, majd két csúfos külföldi vereség után kibékül velünk, elhozva a magyarság legszebb éveit. A végét azonban újra elrontja: belekormányozza a Monarchiát a végzetébe. Ferenc József 68 évig volt császár.
A törvény az törvény, legalábbis papíron, mint tudjuk. Az egyik legelső törvényalkotó pedig Hammurapi volt Mezopotámiában, a mai Irak vidékén. S hogy milyen voltak törvényei? Nos, elég drákóiak…
Európa egyik legkomolyabb országa egy törékeny, fiatal lánynak köszönheti létét. Franciaország az 1400-as években a fennmaradásáért küzdött a burgund-angol harapófogóban. Más esély nem maradt, mint a csoda. Ezúttal meg is történt: a gondviselés elküldte a franciáknak az orléans-i szüzet, Jeanne d’Arc-ot.
Neveljaven email naslov