Predlogi
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc honvéd főtisztjeit, Pesten pedig Batthyány Lajos grófot, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét. A magyar kormány 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánította október hatodikát. Ezen a napon a vértanúkra emlékezik a magyar nemzet nemcsak az anyaországban, hanem a határon túl is. Lendván, az 1849. október 6-i, az azt megelőző és az azt követő eseményekre előadásokkal emlékeztek. Dr. Göncz László történész Zala György és Lendva címmel tartott előadást, míg Viski-Latorné Dögei Edit, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Törökszentmiklósi Csoportjának elnöke Az Aradi vértanúk hitbizonyosságát mutatta be. Ez utóbbi előadásból szemezgetünk mai nemzetiségi műsorunkban.
367 epizod
A csütörtökönként jelentkező Kisebbségben című műsorunk aktuális, a nemzetiséget érintő témák feldolgozásával, mélyebb megvilágításával foglalkozik.Célja, hogy bővebb tájékoztatást nyújtson a Szlovéniában élő magyaroknak, illetve az anyaországban élő hallgatóknak a nemzeti közösség életének eseményeiről, az elért eredményekről és a nehézségekről.
1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc honvéd főtisztjeit, Pesten pedig Batthyány Lajos grófot, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét. A magyar kormány 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánította október hatodikát. Ezen a napon a vértanúkra emlékezik a magyar nemzet nemcsak az anyaországban, hanem a határon túl is. Lendván, az 1849. október 6-i, az azt megelőző és az azt követő eseményekre előadásokkal emlékeztek. Dr. Göncz László történész Zala György és Lendva címmel tartott előadást, míg Viski-Latorné Dögei Edit, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Törökszentmiklósi Csoportjának elnöke Az Aradi vértanúk hitbizonyosságát mutatta be. Ez utóbbi előadásból szemezgetünk mai nemzetiségi műsorunkban.
A szlavisták idei kongresszusa a Szlovén Szlavisták Egyesületének, a Magyarországi Szlovének Szövetségének, valamint A Muravidéki, a Rábavidéki és a Prlekiai Szlavisták Egyesületének szervezésében valósult meg. A szervezők a kongresszust a szlovén nyelvet oktató tanítóknak és tanároknak szánják, akik Szlovénia minden területéről és ezúttal a Rábavidékről is érkeztek az eseményre. A hagyományos kongresszusnak évente meghatározott témája van. Idén a szlovén nyelvnek a szláv nyelvek közötti elhelyezkedését taglalták az előadók, de ugyanakkor nagyító alá vették a területet, ahol a nyelvhasználat jelen van. Ezért volt két helyszíne is a kongresszusnak, éspedig a határ két oldalán: Szentgotthárdon és Moravske Toplicén, tehát a nemzetiségileg vegyesen lakott területeken. Így górcső alá vették a két szomszédos nyelv, a szlovén és a magyar nyelv egymásra való hatását is. A kongresszus keretében kerekasztalt szerveztek, amelynek témája a magyar nyelv volt, az irodalom és a kultúra ismertségében. A kongresszus szervezői és előadói szólalnak meg mai nemzetiségi műsorunkban.
Dobronakon a tájház és a Kézművességek Háza udvarán elkészült a pajta és benne a mezőgazdasági munkálatok elvégzéséhez szükséges kellékek kiállítása. A nyár folyamán a Kézművességek Házában is pezsgő élet zajlott. Mai nemzetiségi műsorunkban a dobronaki magyar önkormányzat elnökével, Varga Edittel beszélgetünk a felvetett témákról, de szólunk arról is, hogy a közösség miért tartja fontosnak a községben működő egyesületek és intézmények támogatását.
Az 53. Nemzetközi Kisiparos és Vállalkozói Vásár keretében Celjében, amelyen Magyarország partnerországi szerepet töltött be, néhány év kihagyás után újra együttes ülést tartott a szlovén és a magyar kormány. Ezek a tények is azt bizonyítják, hogy a két szomszédos ország közötti együttműködés újra felvirágzott. A vásár ünnepélyes megnyitóján Orbán Viktor magyar miniszterelnök mondott beszédet, Janez Janša szlovén kormányfő pedig megnyitotta az eseményt. A szlovén-magyar együttes kormányülés után a két kormányfő szándéknyilatkozatot írt alá az úgynevezett Muravidék-Rábavidék fejlesztési alap létrehozásáról, majd Zdravko Počivalšek gazdaságfejlesztési és technológiai miniszter, valamint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter sajtótájékoztatón összegezte a nap eseményeit.
Nemzetiségi műsorunkban a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösségnek az elmúlt hónapokban végzett tevékenységét tekintjük át. Horváth Ferencet, a tanács elnökét kértük mikrofon elé. Elsőként A magyar nemzeti közösség gazdasági alapjának serkentési programja kiegészítéséről kérdeztük, amely a tanács határozata alapján ezentúl kiterjed a mezőgazdaságra is. Horváth elnök, mint parlamenti képviselő, erre a célra a kormánynál, pontosabban a Mezőgazdasági Minisztériumnál külön támogatást eszközölt ki. A négyéves program tartalmáról és annak megvalósításáról kérdeztük, valamint a csúcsszervezet egyéb, már folyamatban lévő projektjeit tekintjük át.
Nemzetiségi műsorunkban a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség féléves tevékenységét összegezzük Horváth Ferenc elnök segítségével. A koronavírus-járvány ellenére a közösség hivatalában komoly munka folyt, a már elkezdett programok mellett új projektek is indultak. Horváth Ferencet, a csúcsszervezet elnökét kértük fel az elmúlt fél évben történtek összegzésére, értékelésére.
Június 4-e, a Nemzeti Összetartozás Napja. A magyar nemzet ezen a napon az egyik legtragikusabb történelmi eseményére emlékezik.A Trianon kastélyban aláírt békeszerződés meghatározta Magyarország új határait. A történelmi Magyarország a békeszerződés megkötésével területének kétharmadát veszítette el, az ott élő magyarok pedig új országukban kisebbségi sorsra jutottak. A magyar országgyűlés által 2010-ben elfogadott törvény rendelkezik arról, hogy a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme. A nemzet összefogása és egységesítése az anyaország részéről a fejlesztés serkentésében és a támogatások biztosításában valósul meg. A nemzeti összetartozás napjának jelentőségéről, a közösséghez való tartozás fontosságáról kértük ki Horváth Ferenc nemzetiségi parlamenti képviselő, a MMÖNK elnökének véleményét. Adásunk második részében pedig Tóth Elizabetával, a Muravidéki Pedagógusok Egyesületének elnökével beszélgetünk a Magyraul a Muravidéken oktatási támogatásról és az új tanévre vonatkozó pályázat megjelentetéséről.
Múlt héten az RTV lendvai magyar nemzetiségi műsorok stúdiójába látogatott a közintézet új vezérigazgatója. Látogatásának céljáról és a megbeszéltekről kérdezzük adásunkban Zver Ilona vezérigazgató-helyettest. Majd pedig a Muravidéki Magyar Rádió stúdióinak felújításáról szólunk. A Muravidéki Magyar Rádió 2004-ben költözött a Kranjec utcai épületbe, ahol akkor a stúdiók teljes műszaki felszerelése vadonatúj volt. Ez a felszerelés 2022-ben már 18 éves lenne, ami nagykorúságára nézve már elavultnak számít. A Szlovén RTV-ben már hosszabb ideje tervezgetik a lendvai rádióstúdiók felújítását, ami nem kis feladat sem pénzügyileg, sem beavatkozási szempontból. A teljes felújítás költsége kb. 250 000 eurót tesz ki. Most végre eljött az ideje a munkálatok elkezdésének, ami azt jelenti, hogy június 1-jén megkezdődik a felújítás. A munkára való felkészülés a vágóstúdió átköltöztetését már maga után vonta. Az előkészületekről, a beruházás fontosságáról, a műsorok technikai minőségének javításáról beszélgetünk Végi Józseffel, a Muravidéki Magyar Rádió felelős szerkesztőjével.
Az elmúlt több mint egy év koronavírus helyzete súlyos nyomot hagyott az élet minden területén, az oktatás, a kultúra, a művészet, a sport terén áthúzott számos programot, tervet. A helyzet javul, hiszen a fertőzöttek száma egyre csökken, az ország a sárgából a zöld zónához közeledik, ami azt jelenti, hogy a nyitás ugyan elővigyázatosan, de megkezdődik, illetve megkezdődött. A Dobronak Községi Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség vezetősége is arra számít, hogy a következő hónapokban már elkezdődhet a munka. A tanács elfogadta az idei költségvetést és a munkaprogramot. A dokumentumból kiderül, hogy az idei év második felére derűlátóbban tekintenek, ami azt jelenti, hogy a hagyományos programokat meg kívánják valósítani. Varga Edittel, a közösség elnökével beszélgetünk a kialakult helyzetről, valamint a pénzügyi és munkatervről.
Múlt héten a Muravidékre látogatott Soltész Miklós, a Magyar Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára. Programja során Muraszombatban találkozott a római katolikus és az evangélikus püspökkel, Szentlászlón a református lelkésszel, Dobronakon és Lendván pedig a római katolikus plébániai kormányzókkal. Az államtitkár tárgyalt Horváth Ferenc parlamenti képviselővel, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnökével, valamint Magyar János, Lendva Község polgármesterével. Az államtitkár látogatásának célját és a zárt körű találkozókon megbeszélteket sajtótájékoztatón ismertette a nyilvánossággal. Máthé László Eduárd lendvai főkonzul és Czikó Anita konzul a héten Domonkosfán tartott kihelyezett konzuli fogadóórát, amelyen az egyszerűsített honosítással elnyerhető magyar állampolgárságot kérelmezték az érdeklődők. Több, mint egy év kihagyás után a járványhelyzet most már újra lehetővé teszi, hogy a Lendvai Főkonzulátus legalább havi egy alkalommal kihelyezett konzuli fogadóórákat szervezzen a nemzetiségileg vegyesen lakott területen. A domonkosfai fogadóórán mi is jelen voltunk, és annak céljáról, fontosságáról készítettünk riportot.
Az elmúlt egy évben a koronavírus- járvány az élet minden területére kihatással volt. Mondhatjuk, legfőképpen a kultúra és a művészet terén húzta át az érintettek szinte minden programját, tervét. A helyzet továbbra sem kecsegtető, hiszen rendezvényeket, eseményeket, előadásokat, koncerteket, találkozókat, műhelymunkákat továbbra sem engedélyezett szervezni, illetve csak nagyon kis számú közönség számára. Ezért a községi magyar nemzeti közösségek munkája is teljesen megbénult. Tavaly a tervezett programok közül szinte semmit sem tudtak megvalósítani. Az idei év második felére derűlátóbban tekintenek, hiszen arra számítanak, hogy a járványt korlátozó intézkedések enyhülni fognak. Ez a helyzet a Moravske Toplice Községi Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösségben is. Vugrinec Zsuzsival, a közösség elnökével beszélgetünk a kialakult, igencsak nehéz helyzetről.
Az utóbbi években Szlovéniában a roma etnikai közösség helyzete is javul. A romák a Muravidéken, Dolenjskán, Bela Krajinában és a Száva mentén élnek nagyobb közösségekben. A szlovén alkotmány értelmében a roma etnikai csoport helyzetét és külön jogait törvény szabályozza. A roma közösségről szóló törvény olyan külön jogokkal ruházza fel a roma közösséget, amelyek biztosítják számukra kultúrájuk, nyelvük és hagyományaik megőrzését és fejlesztését, valamint lehetővé teszik számukra a helyi és az állami szinten való együttműködést. A roma közösség az elmúlt évtizedekben a Muravidéken is nagy fejlődésen ment keresztül, hasonló a helyzet a hosszúfalusi romatelepülésen, ahol a vajda szerepét jelenleg Horvat Nataša, Lendva Község Tanácsának külön státusú tanácstagja és a roma közösség aktiválásával és integrálásával való megbízott tölti be. Vele beszélgetünk a romák helyzetéről, saját tevékenységéről és feladatköréről.
A Lendva Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség Tanácsa legutóbbi ülésén megvitatta és elfogadta a közösség idei évi programtervét és költségvetését. A covid-19 járvány az élet minden területére kihatott, így a lendvai magyar önkormányzat tavaly sem tudta megvalósítani tervezett programjának jórészét. Hasonló a helyzet az idei év első felében is. Ennek ellenére, úgymond dacolva a járványhelyzettel, a közösség vezetősége és hivatala komoly, gazdag programot dolgozott ki az idei évre is. A programról, a rendezvények megvalósításának lehetőségéről és a völgyifalusi tájház főépületének befejezéséről beszélgetünk Vida Törnar Judittal, az önkormányzat elnökével és Horvat Tomi alelnökkel.
A koronavírus-járvány a 2020 februárjában létrehozott, úgynevezett „tájház” egyesület kezdeti tevékenységére is kihatott, hiszen a munka el sem kezdődhetett. Így az alapításhoz szükséges és a papírmunkákon kívül tavaly az idei programok beindításával foglalkoztak leginkább. A március végén megtartott közgyűlésen a tagok elfogadták az idei munkatervet, amelynek programjaival egyrészt a nemzetiségileg vegyesen lakott terület tájházait kívánják megtölteni, másrészt pedig a termékeladást és a vidék idegenforgalmi kínálatát fogják népszerűsíteni. Mai adásunkban Varga Edittel, a Művelődési, Turisztikai és Ifjúsági Egyesület elnökével, valamint Bači Zsuzsannával, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának alelnökével beszélgetünk az egyesület céljairól és terveiről.
A Szlovén Gazdaságfejlesztési és Technológiai Minisztérium az előttünk álló négyéves időszakra is biztosítja az őshonos nemzeti közösségek gazdaságfejlesztési programjának a támogatását. A magyar nemzeti közösség gazdasági alapjának serkentési programját a következő négy évben 2,8 millió euróval támogatja a Szlovén Kormány. A támogatásról Zdravko Počivalšek, gazdaságfejlesztési miniszter és Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnöke múlt héten megállapodást írt alá. 2021-ben a csúcsszervezet 700 ezer eurót használ fel: gazdasági befektetések ösztönzésére, illetve vállalkozók támogatására, az idegenforgalmi tevékenység és termékek ösztönzésére, illetve a tájházak programjainak megvalósítására, továbbá a térség promóciójára és a programok kivitelezésére.
A Muravidéki Magyar Ifjúsági Szervezet 2017-ben alakult azzal a céllal, hogy olyan ifjúsági tevékenységeket ösztönözzön, amelyek a magyar nyelv használatára buzdítanak a kultúra, az oktatás, a nevelés, a sport és egyéb rendezvények megszervezése terén. A múlt években számos eredményes programot szerveztek, és projektet valósítottak meg, amelyhez a jövőben állami támogatásra is tehetnek szert, mivel az országos Ifjúsági Hivatalnál elnyerték a külön státuszt, amelynek pénzügyi vonzata is van. Idén a szlovén kormány 50 000 eurós támogatást biztosít a szervezetnek, míg a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség költségvetésében 25 000 eurót különített el a MMISZ működésére. Az egyesület idén szám szerint 28 saját program megvalósítását tervezte be. Az MMÖNK Tanácsa a fiatalok program- és pénzügyi tervét támogatta. Varga Teodor elnökkel beszélgetünk a témáról.
A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsa elfogadta a közösség 2021-es évi költségvetését. A több mint 3 és fél millió eurós kiadási tételek tartalmazzák a csúcsszervezet éves működését és programjainak fedezetét, valamint a szlovén kormány részéről a nemzetiségi gazdaságfejlesztési alap támogatását és négy nagyobb projekt megvalósításának költségeit, amelyekre a magyar kormány biztosított finanszírozást: a radamosi korai fejlesztő központ kialakítását, a gyertyánosi fiókiskolánál a tornaterem felépítését, Hosszúfaluban a diákotthon és hosztel létrehozásához az ingatlanvásárlást és felújítást, valamint a turisták szállításának részére két kisvonat megvásárlását.
A koronavírus-járvány miatt sajnos idén is csak virtuálisan tudtuk ünnepelni a legnagyobb és legszebb magyar nemzeti ünnepet, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emléknapját. Az epidémia miatt bevezetett megszorítások egyebek közt, a márciusi ifjak vívmányai közt is szereplő, egyik legfontosabb emberi jogot, a szabadságot is korlátozzák a vírus terjedésének visszaszorítása érdekében. Mivel az intézkedések a gyülekezést és a rendezvények megtartásának tilalmát is tartalmazzák, ezért az ünneplések nem engedélyezettek. A közösségi élet, az együttlét, az ünneplés az online világba szorult. A forradalom és szabadságharc 173. évfordulója alkalmából szervezett megemlékezések is. A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség egy megemlékező videót készített. A muravidéki magyar nemzeti közösség, valamint a községi magyar önkormányzatok vezetői a Szlovéniai Magyar Nagykövetséggel és a Lendvai Főkonzulátussal Hodostól Lendváig közösen koszorúzták meg az emlékhelyeket. A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség március 15-e alkalmából megjelentette az „Együtt-létben” című kétnyelvű kiadványt.
Az 1997-ben létrehozott Kapornaki Helytörténeti és Néprajzi Gyűjtemény volt az első ilyen jellegű kezdeményezés a nemzetiségileg vegyesen lakott vidékünkön, amely a 20. század eleji őrségi nagygazda családok mindennapjait tárja elénk a Skerlák-házban. A gyűjtemény tavaly nem kimondottan csak a koronavírus-járvány miatt volt zárva, hanem felújítási munkálatok miatt is. A 90 ezer eurós beruházás során az épület kívül és belül is megújult. Román Szilvia, a Hodos Község Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség Tanácsa elnökének elmondása szerint a gyűjtemény egy-két hét múlva újra látogatható lesz, amennyiben azt a járványhelyzet megengedi. Az elnökkel beszélgetünk mai nemzetiségi műsorunkban, nemcsak a kapornaki tájház felújításáról, hanem a koronavírus által meghiúsult programokról és emiatt a közösségi élet visszaszorításának következményeiről is.
A koronavírus-járvány kihirdetése a Szlovén RTV Magyar Műsorok Lendvai Stúdióinak munkájára is nagymértékben kihatott, hiszen a munkamenetet és a műsorrácsot teljes egészében a feje tetejére kellett állítani annak érdekében, hogy a hallgatóknak és a nézőknek anyanyelvükön szolgáltassunk friss információkat. A tavalyi év nehézségeiről és a megvalósított munkáról, valamint az idei év terveiről lesz szó mai adásunkban. A járvány az idei terveknek is valamennyire keresztbe tesz, de mindkét szerkesztőség arra törekszik, hogy a feladatoknak minél nagyobb mértékben eleget tegyen. A helyszíni közvetítések átmenetileg elodázva, a dokumentum-játékfilm forgatásának módja egyelőre kérdéses. A témáról a következő percekben Zver Ilonával, az RTV vezérigazgatójának magyar műsorokért felelős helyettesével, Magyar Lovrić Mirjanával, a Lendvai TV-stúdió felelős szerkesztőjével és Végi Józseffel, a Muravidéki Magyar Rádió felelős szerkesztőjével beszélgetünk.
Lendva Község, Szentgotthárd Város Önkormányzata, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség és Magyarországon az Országos Szlovén Önkormányzat 2017 júliusában írt alá egyezményt a MURABA Európai Területi Társulás létrehozásáról. A négy partner a magyar és a szlovén nemzeti közösségek által vegyesen lakott területek együttműködése és fejlesztése érdekében tartós együttműködésre lépve hozta létre a társulást, melynek feladata együttműködési programok kidolgozása és megvalósítása a határtérségben, elsősorban uniós támogatások lehívásával. Papp Bálint igazgatóval, Orban Dušannal, a Közgyűlés elnökével és Kučan Mateja projektmenedzserrel beszélgetünk adásunkban.
Neveljaven email naslov