Predlogi
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Orban Dušannal, az MMÖNK Tanácsának elnökével és Horváth Ferenc magyar nemzetiségi országgyűlési képviselővel beszélgetünk.
Műsorainkban már több ízben szóltunk arról, hogy nehéz helyzetbe jutott a Bánután kialakított Muravidéki Mintagazdaság. A projektet a Mezőgazdasági, Erdészeti és Élelmezési Minisztérium finanszírozta, megvalósítója pedig a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség. A négyéves időszak lejártával a minisztérium határozottan elutasította a program pénzügyi támogatását. Ezzel kérdésessé vált a gazdaság további sorsa.
Október utolsó vasárnapján nyílt napot szerveztek a mintagazdaságban, amelynek keretében szépszámú közönség látogatott el Bánutára. Az esemény egyben „A mintagazdaság létrehozása” című projektidőszak záróünnepsége is volt, amely A magyar nemzeti közösség gazdasági alapjának serkentési programja 2021-től 2024-ig terjedő időszakának keretében valósult meg.
Hogyan tovább? Erre a kérdésre is keressük a választ mai nemzetiségi műsorunkban. A folytatásban pedig A képviselőkről szóló törvénymódosítás elfogadása lesz a témánk. Az elmúlt években számos bonyodalmat, vitát és bírósági pert is okozott a nemzetiségi parlamenti képviselői, valamint a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség tanácselnöki tisztségének összeférhetetlensége. A törvénymódosítás ezt a kérdést megoldja, hiszen a két poszt összeférhetőségét világosan kifejezi.
367 epizod
A csütörtökönként jelentkező Kisebbségben című műsorunk aktuális, a nemzetiséget érintő témák feldolgozásával, mélyebb megvilágításával foglalkozik.Célja, hogy bővebb tájékoztatást nyújtson a Szlovéniában élő magyaroknak, illetve az anyaországban élő hallgatóknak a nemzeti közösség életének eseményeiről, az elért eredményekről és a nehézségekről.
Orban Dušannal, az MMÖNK Tanácsának elnökével és Horváth Ferenc magyar nemzetiségi országgyűlési képviselővel beszélgetünk.
Műsorainkban már több ízben szóltunk arról, hogy nehéz helyzetbe jutott a Bánután kialakított Muravidéki Mintagazdaság. A projektet a Mezőgazdasági, Erdészeti és Élelmezési Minisztérium finanszírozta, megvalósítója pedig a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség. A négyéves időszak lejártával a minisztérium határozottan elutasította a program pénzügyi támogatását. Ezzel kérdésessé vált a gazdaság további sorsa.
Október utolsó vasárnapján nyílt napot szerveztek a mintagazdaságban, amelynek keretében szépszámú közönség látogatott el Bánutára. Az esemény egyben „A mintagazdaság létrehozása” című projektidőszak záróünnepsége is volt, amely A magyar nemzeti közösség gazdasági alapjának serkentési programja 2021-től 2024-ig terjedő időszakának keretében valósult meg.
Hogyan tovább? Erre a kérdésre is keressük a választ mai nemzetiségi műsorunkban. A folytatásban pedig A képviselőkről szóló törvénymódosítás elfogadása lesz a témánk. Az elmúlt években számos bonyodalmat, vitát és bírósági pert is okozott a nemzetiségi parlamenti képviselői, valamint a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség tanácselnöki tisztségének összeférhetetlensége. A törvénymódosítás ezt a kérdést megoldja, hiszen a két poszt összeférhetőségét világosan kifejezi.
Közeledik március idusa. A következő napokban a muravidéki magyar közösség is méltóképpen emlékezik az 1848/49-es forradalomra és szabadságharcra. A hagyományokhoz híven mindegyik községi magyar önkormányzat szervez ünnepséget. A központi megemlékezést pedig Lendván tartják. Mai adásunkban Dobronakra látogatunk, ahol Varga Edittel, a Dobronak Községi Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnökével beszélgetünk. Elsőként a tavalyi évben elvégzett tevékenységet összegezzük és értékeljük, majd pedig kitérünk az idei programtervre is.
A Lendva Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség tavalyi munkáját is a Covid-19 világjárvány határozta meg. A programokat úgy építették fel, hogy tekintetbe vették a vírus engedélyezte lehetőségeket és a korlátozási intézkedéseket, de merítettek az előző év tapasztalataiból is. Ez azt jelenti, hogy azokra a programokra, amelyek a vírus miatt nem úgy valósulhattak meg, mint ahogy azt szerették volna, más lehetőségeket kerestek. Ebből eredően nyugodtan állíthatjuk, hogy a lendvai magyar önkormányzat a tavalyi évet rendezvények és tevékenység szempontjából eredményesen zárta.
Szlovénia és Magyarország 1992 novemberében írta alá a kisebbségek védelméről és támogatásáról szóló megállapodást. Ez volt az első ilyen jellegű dokumentum, amelyet Szlovénia önállósulása után szomszédos országgal írt alá. Az elmúlt harminc évben a két ország kapcsolatai, nemcsak a kisebbségvédelemben, hanem minden téren kiválóak voltak. Ezt bizonyítják az együttműködésre vonatkozó számadatok is. Ebben jelentős szerepe van a két őshonos nemzeti közösségnek, a muravidéki magyar és a Rába-vidéki szlovén közösségnek, amelyek hidat képeznek a két ország között. A jelenlegi mandátumban a két kormány a már meglévő együttműködést bővítette és felülépítette. Janez Janša szlovén és Orbán Viktor magyar miniszterelnök a héten Lendván ezt még egy együttműködési megállapodás aláírásával erősítette meg. Az úgynevezett Muravidék-Rába-vidék gazdaság- és társadalomfejlesztési alap létrehozásáról szóló együttműködési megállapodást kötötték meg, amelynek kezdeményezési gyökerei 2019-be nyúlnak vissza, az Orbán Viktor és Marjan Sarec miniszterelnöki találkozóra. A közös gazdasági alap létrehozásának javaslata akkor merült fel először. A most aláírt dokumentum a következő öt évben évente 5-5 millió eurót biztosít a két nemzetiségileg vegyesen lakott terület fejlesztésére.
Elcsépelt tény, hogy a koronavírus már második éve megbénította a világot. Rendezvények, programok, találkozók, ülések betiltása miatt az emberek bezárkóztak és elszigetelődtek. Nagyon nehéz lesz visszaállni a régi kerékvágásba – vallja mai műsorunk vendége, Vugrinec Zsuzsi, a Moravske Toplice Községi Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség Tanácsának elnöke. A kormányintézkedések ellenére azért a község öt nemzetiségileg vegyesen lakott településén kisebb létszámú részvétellel ugyan, de számos programot, tervet, beruházást megvalósítottak. Az eredményekről és az idei tervekről beszélgetünk.
A héten, kedden ünnepeltük a szlovén kultúra napját. A Rába-vidéken az Országos Szlovén Önkormányzat és a Magyarországi Szlovének Szövetsége is méltóképpen megemlékezett az ünnepről, hiszen a kultúra és az anyanyelv a közösség két legfontosabb fenntartó ereje. Mai adásunkban Holecz Károllyal, az Országos Szlovén Önkormányzat elnökével beszélgetünk a Rába-vidéki szlovén közösség helyzetéről. Tény, hogy az utóbbi tíz évben nagy változáson ment keresztül a Rába-vidéki szlovén közösség: nagy fejlődést élt meg a kétnyelvű oktatás, a régióban megújult az infrastruktúra és a szlovén közösség intézményrendszere, változott a gazdasági helyzet. Nagy reményeket fűznek az új, Muravidék-Rába-vidék gazdaságfejlesztési alap létrehozásához. Mindez a Szlovén Köztársaság és a Magyarország által biztosított támogatásoknak köszönhető. A Rába-vidéki szlovén közösség készül az idei évi népszámlálásra és a parlamenti választásokra is.
Jövőre ünnepli fennállásának 30. évfordulóját a Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet, a Népújság, a szlovéniai magyarok hetilapjának kiadója. A szerkesztőség, mint a muravidéki nemzeti közösség székházában működő többi intézmény, idén tavasszal új helyiségekbe költözik. A magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium finanszírozásával újítják fel Lendva központjában az egykori szövetkezet épületét, amelyben több nemzetiségi intézet és szervezet is helyet kap. Köztük van a Népújság szerkesztősége is. Mai adásunk első részében a Népújság felelős szerkesztőjével, Király Meszelics Jutkával beszélgetünk. A folytatásban a csúcsszervezet mezőgazdasági projektjét mutatjuk be. A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsa elfogadta a közösség gazdasági alapja serkentési programjának a mezőgazdasági tevékenység beindítására vonatkozó végleges beruházási projektazonosító dokumentumait. A négyéves program célja a nemzetiségileg vegyesen lakott terület mezőgazdasági termelőinek támogatása, képzése, termékeik népszerűsítése és eladása. Tervben van egy tangazdaság létrehozása is, amelynek községenként kihelyezett egységei lesznek. A Muravidék-Rábavidék Gazdaságfejlesztési Alap létrehozása éves szinten 5-5 millió euró támogatást biztosít a muravidéki magyar és a rábavidéki szlovén közösségnek. A támogatást a szlovén és a magyar kormány biztosítja. De vajon ki és mire igényelheti majd a támogatásokat? Horváth Ferenc elnökkel és Bači Zsuzsanna alelnökkel beszélgetünk.
Mindenki előtt világos, hogy a tavalyi év egészségügyi helyzete megbénította a világot, áthúzta a jobbnál jobb terveket, meghiúsított világra szóló versenyeket, eseményeket. Ez alól vidékünk sem volt kivétel. Nagyszabású rendezvények megszervezésére csak kiváltságos esetben, komoly biztonsági intézkedések betartása mellett kerülhetett sor. A Domonkosfai Porta ennek ellenére nagyon sokszor életre kelt. A Šalovci Községi Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség tavaly gazdag programot valósított meg. Az idei tervekkel sem fukarkodnak Domonkosfán. A számos rendezvény és hagyományőrző program mellett megnyílik a mezőgazdasági kiállítás, és megjelenik a Domonkosfáról szóló monográfia első része. Mai nemzetiségi műsorunkban Orban Dušannal, a domonkosfai magyar önkormányzat elnökével beszélgetünk. Elsőként a 2021-es év eredményeit értékeljük.
Mai nemzetiségi műsorunkban elsőként arról a tanácskozásról tudhatnak meg többet, amelyen a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöksége és a nemzetiségileg vegyesen lakott községek polgármesterei az együttműködési lehetőségekről váltottak véleményt a Muravidék-Rábavidék Gazdaságfejlesztési Alap keretében. Horváth Ferenc, a csúcsszervezet elnöke beavat bennünket a Lendván megtartott államtitkári szintű egyeztetésen elhangzottakba is, amelynek témája ugyancsak a két kormány által támogatott gazdaságfejlesztési alap létrehozása és kivitelezése volt. Adásunk második felében pedig Hodosra megyünk, ahol Roman Silvijával, a Hodos Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség Tanácsának elnökével beszélgetünk a programszegény tavalyi évről, a megvalósított beruházásokról és arról, hogy a koronavírus miatt bevezetett intézkedések mekkora kárt okoztak az emberi kapcsolatokban.
Ilinka Todorovski öt évig volt a Szlovén RTV nézőinek, hallgatóinak és olvasóinak biztosa. Mandátuma január 17-én lejár. Az RTV Programtanácsa nem bízta meg még egy ötéves mandátummal, helyette a jelentkezők közül Marica Uršič Zupant, a Primorske novice újságíróját, egyetemi előadót nevezték ki erre a tisztségre. Ilinka Todorovski a biztosi poszt betöltése előtt az RTV újságírója volt, ami azt jelenti, hogy ismerte az óriásinak mondható médiaház rendszerét, előnyeit, gondjait. A leköszönő szakember a Lendvai RTV Nemzetiségi Stúdióit is többször meglátogatta, amit elődei nem tettek meg. Ilyenkor különböző műsorainkban láttuk vendégül, amelyekben arra buzdította a hallgatókat és a nézőket, hogy panaszaikkal bátran forduljanak a biztos intézményéhez. Mai adásunkban Ilinka Todorovskival beszélgetünk.
Az új év első nemzetiségi műsorában a Szlovéniában élő magyar nemzeti közösség legfontosabb tavalyi eseményeiből válogatunk, amelyek a jövőben meghatározzák a közösség életét, illetve beruházások révén nyomot hagynak. A Covid-19 járvány miatt sajnos számos program elmaradt, de projektek megvalósítása terén a munka eredményesnek mondható. Válogatásunk a teljesség igénye nélkül készült.
A 2021-es év utolsó nemzetiségi műsorában Horváth Ferenccel, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnökével beszélgetünk a közösség idei tevékenységéről, projektjeiről, az eredményekről, a koronavírus miatt kialakult állapotról és a muravidéki magyar közösség helyzetéről.
Egy tájháznak mindig külön varázsa van, hiszen a benne helyet kapó tárgyak egy régmúlt időbe röpítik az oda betérőt. Hasonló mondható el a Dobronaki Kézművességek Házáról is, hiszen az adventi időszakban különleges érzés keríti hatalmába az odalátogatót: csodás dísztárgyak várják az érdeklődőket, és nemrég aprósütemény és mézeskalács édes illata érződött.
Egy nemzet számára fontos, hogy megfelelő időben kellő figyelmet szenteljen a fiataloknak. Erre napjainkban, amikor a járvány további akadályokat gördít a fiatalok útjába, talán még inkább szükség van. A tinédzserek pályaválasztás előtt állnak, fontos döntéseket kell meghozniuk, és ehhez nagyon jól jön bárminemű támogatás. Nagymértékben segítik a továbbtanulást az ösztöndíjak is. Két ilyenre hívta fel a figyelmet Rácz Zsófia, Magyarország Emberi Erőforrások Minisztériumának fiatalokért felelős helyettes államtitkára múlt héten, amikor Lendvára látogatott. A helyettes államtitkár küldöttségével először Ljubljanába, majd a Muravidékre tett látogatást. Lendván a közösség döntéshozóival és a muravidéki magyar fiatalokkal találkozott. A fiatalok jelen helyzetét, valamint a magyar nemzeti közösség jövőjét ecsetelték az ifjak szemszögéből és a szülőföldön maradás szempontjából.
Horváth Ferenc magyar és Felice Žiža olasz nemzetiségi parlamenti képviselő csaknem egy és fél évvel ezelőtt írt alá együttműködési megállapodást a szlovén kormánnyal, amely a nemzetiségnek szinte az élet minden területére kiterjedő programjait felöleli és anyagilag támogatja. A dokumentum projektjei között található olyan is, amely nemcsak egy évre szóló, hanem négy-öt éves időszakra kiterjedő program, így a megállapodás költségvetése több mint 30 millió eurót is kitesz, ha megvalósul. A programok nemcsak a nemzetiségileg vegyesen lakott terület fejlesztését serkentik, hanem a teljes régió felvirágoztatását elősegítik. A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség vezetősége szerint a megállapodásban leírtakat megfelelő hozzáállással és odaadó munkával, természetesen szakemberek segítségével, meg lehet valósítani. A tervbe vett legnagyobb projektekről hallanak többet mai műsorunkban.
A Lendva Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség 2018 végén vásárolta meg Völgyifaluban azt az ingatlant, amelyet tájházzá alakítanak át. A tájház megnyitását 2022-re tervezik. A négyéves projekt költségeinek java részét a szlovén Gazdaságfejlesztési és Technológiai Minisztérium a nemzetiségi gazdaságfejlesztési alapból támogatja évekre lebontva 500 ezer euróval. A beruházás többi költségét, a felszerelés beszerzését és a kiállítás felállítását a lendvai magyar önkormányzat saját költségvetéséből és különböző pályázatokon elnyert összegekből fedezik. Ez körülbelül 100 ezer eurót tesz ki. Az ingatlan a Lendva Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség tulajdonában van, de a tájházi tevékenység kialakításánál és a múzeum létrehozásánál nagymértékben hozzásegít a völgyifalusi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület. Nemzetiségi adásunkban a tájház felújítási munkálatairól, azok befejezéséről, valamint a tartalomról, a múzeum létrehozásáról beszélgetünk Horvat Tomival, a lendvai magyar önkormányzat alelnökével és Lázár Lenkével, a művelődési egyesület elnökével.
A tavalyi tanévben elindított Magyarul a Muravidéken ösztöndíjazási program az idei tanévben is eredményesnek bizonyult, hiszen a Muravidéki Pedagógusok Egyesülete által megjelentetett pályázatra körülbelül ugyanannyi tanuló és diák jelentkezett, mint tavaly. A pályázatokat a Bíráló Bizottság november végéig bírálja el, majd következik a szerződések megkötése, valamint az egyszeri támogatások kifizetése. Ez lesz a téma nemzetiségi műsorunk első részében, amikor is Tóth Elizabetával, a Muravidéki Pedagógusok Egyesülete elnökével beszélgetünk. A folytatásban pedig Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnöke ismerteti a közösség legújabb fejlesztésével, a fordítói iroda létrehozásával kapcsolatos tudnivalókat.
Hodos, Šalovci, Moravske Toplice, Dobronak és Lendva Község Magyar Nemzeti Önkormányzati Közössége, valamint a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség 2020 februárjában hozta létre a Muravidékre – Művelődési, Turisztikai és Ifjúsági Egyesületet. Az úgynevezett „tájház” egyesület kezdeti tevékenységére is nagy hatással volt a koronavírus-járvány, hiszen a munka teljes gőzzel el sem kezdődhetett. Az alapításhoz szükséges papírmunkákon kívül idén a programok beindításával foglalkoztak. A március végén megtartott közgyűlésen a tagok elfogadták az idei munkatervet, amelynek programjaival egyrészt a nemzetiségileg vegyesen lakott terület tájházait kívánták életre kelteni. Dobronakon, a Kézművességek Házában székelő egyesület elnöke Varga Edit, a dobronaki magyar önkormányzat elnöke volt, aki lemondott erről a tisztségről. A csúcsszervezet elnöksége, illetve az alapítók helyette Orban Dušant, a domonkosfai magyar önkormányzat elnökét és a csúcsszervezet alelnökét nevezte ki egyesületi elnöknek. A tájház egyesület eddigi tevékenységéről, jelentőségéről és az új elnök elképzeléseiről, céljairól készítettünk összeállítást mai nemzetiségi műsorunkban.
1990-ben alakult meg a Muraszombati Magyar Művelődési Egyesület, a Baráti Kör. A kezdeti barátkozások, együtt eltöltött beszélgetések és kirándulások után már 16 éve a népdalkörük is működik, valamint hímzőszakkörrel is büszkélkednek. Mivel tavaly a járványhelyzet miatt nem tudták megünnepelni az egyesület 30. és a népdalkör 15. évfordulóját, ezt most pótolták. A hagyományos Magyar Est keretében beszédek hangzottak el, a népdalkör pedig rövid műsorral kedveskedett a jelenlévőknek. Felléptek az Orfeum Vándorszínpad operetténekesei és a Harangláb Népzenei Együttes. A jubileum alkalmából beszélgetünk mai nemzetiségi műsorunkban Sečko Zsuzsannával, a 30 éves Baráti Kör elnökével és Szomi Ilonával, a 15 éves népdalkör vezetőjével.
Egy év kihagyás után újra ülésezett a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma, azaz a KMKF, amelyen a magyar országgyűlési pártok, valamint a szomszédos országokban élő magyar közösségek és pártok képviselői vettek részt. Mai adásunkban a nyitóbeszédekből szemezgetünk. A plenáris ülés zárt része után pedig nyilatkozatra kértük fel Potápi Árpád Jánost, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárát, valamint Horváth Ferencet, a szlovén parlament magyar nemzetiségi képviselőjét.
Szlovéniában a magyar és az olasz nemzeti közösség oktatási intézményeiben és a nemzetiségi sajtóházakban eltérés van az alkalmazottaknak megjáró kétnyelvűségi pótlék összegében annak ellenére, hogy a nemzetiségi nyelvismeret egyforma szintű feltételként van megkövetelve. Ezt a helytelenséget próbálják most törvénymódosítással elhárítani az országgyűlésben. A javaslatot a nemzetiségi képviselőcsoport nyújtotta be. Erről lesz szó mai nemzetiségi műsorunk első felében. Adásunk második részében pedig a www.muravidek.re felújított honlapot mutatjuk be, amely a nemzetiségileg vegyesen lakott terület idegenforgalmának fejlesztését szolgálja a gazdaságfejlesztési minisztérium támogatásának révén.
Neveljaven email naslov