Predlogi
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Az oktatásról szóló törvény értelmében az általános iskoláknak minden tanévre éves munkatervet kell készíteniük. A nemzetiségileg vegyesen lakott területen működő kétnyelvű általános iskoláknak nemzetiségi programot is kell készíteniük, amely része az éves munkatervnek. A nemzetiségi oktatási külön törvény szerint az intézetek nemzetiségi programját a társalapítónak, tehát a községi nemzeti közösségek tanácsainak kell elfogadniuk. A dobronaki magyar önkormányzat októberben hagyta jóvá a helyi általános iskola nemzetiségi programját, a lendvai magyar önkormányzat pedig ezen a héten vitatta meg és fogadta el a lendvai egyes és kettes számú általános iskola, a göntérházi iskola, valamint a Lendvai Óvoda nemzetiségi programját. Ezek a programok intézetenként ugyan változóak, de nagyban nem különböznek egymástól. Kimondottan a magyar nyelv fejlesztését, a hagyományok és a kultúra megőrzését, továbbadását, erősítését segítik elő. Mai adásunkban Šebjanič Valériával, a Göntérházi Kétnyelvű Általános Iskola igazgatójával beszélgetünk a gazdag nemzetiségi program jelentőségéről, a tevékenységekről, a tematikus napokról, egyszóval a program tartalmáról.
367 epizod
A csütörtökönként jelentkező Kisebbségben című műsorunk aktuális, a nemzetiséget érintő témák feldolgozásával, mélyebb megvilágításával foglalkozik.Célja, hogy bővebb tájékoztatást nyújtson a Szlovéniában élő magyaroknak, illetve az anyaországban élő hallgatóknak a nemzeti közösség életének eseményeiről, az elért eredményekről és a nehézségekről.
Az oktatásról szóló törvény értelmében az általános iskoláknak minden tanévre éves munkatervet kell készíteniük. A nemzetiségileg vegyesen lakott területen működő kétnyelvű általános iskoláknak nemzetiségi programot is kell készíteniük, amely része az éves munkatervnek. A nemzetiségi oktatási külön törvény szerint az intézetek nemzetiségi programját a társalapítónak, tehát a községi nemzeti közösségek tanácsainak kell elfogadniuk. A dobronaki magyar önkormányzat októberben hagyta jóvá a helyi általános iskola nemzetiségi programját, a lendvai magyar önkormányzat pedig ezen a héten vitatta meg és fogadta el a lendvai egyes és kettes számú általános iskola, a göntérházi iskola, valamint a Lendvai Óvoda nemzetiségi programját. Ezek a programok intézetenként ugyan változóak, de nagyban nem különböznek egymástól. Kimondottan a magyar nyelv fejlesztését, a hagyományok és a kultúra megőrzését, továbbadását, erősítését segítik elő. Mai adásunkban Šebjanič Valériával, a Göntérházi Kétnyelvű Általános Iskola igazgatójával beszélgetünk a gazdag nemzetiségi program jelentőségéről, a tevékenységekről, a tematikus napokról, egyszóval a program tartalmáról.
Már többször is közzétettük, hogy november 20-án helyhatósági választások lesznek Szlovéniában. Választások lesznek a nemzetiségileg vegyesen lakott községek magyar önkormányzataiban is, ami azt jelenti, hogy a községi nemzeti közösségekben új tanácsok alakulnak. Az elmúlt és még a következő hetekben nemzetiségi műsorainkban a községi nemzeti közösségek elnökeivel beszélgetünk az elmúlt négy évben végzett tevékenységről. Ezúttal Vugrinec Zsuzsit, a Moravske Toplice Községi Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség Tanácsának elnökét faggatjuk. Adásunk második részében a szlovén országgyűlés nemzetiségi bizottságának alakuló üléséről számolunk be.
Csak az a nép tud tisztelni más népeket, azok szokásait, hagyományait, amely a sajátját is megbecsüli. Dobronakon mindig is nagy tiszteletben és becsületben tartották a szokások és a hagyományok megőrzését és továbbadását. A Dobronoki György-ház udvarán felállított pajtában mezőgazdasági eszközökből készített kiállítás hagyományőrzés szempontjából gazdag gyűjteményt ölel fel. A pajta megnyitásáról számolunk be adásunk első részében, majd az 1956-os októberi forradalomra emlékezünk. Magyarország Lendvai Főkonzulátusa a hét elején tartott fogadást az esemény évfordulója tiszteletére, amelynek keretében magyar állami kitüntetést adtak át Šebjanič Valerijának és Göntér Ferencnek.
Szlovéniában november 20-án lesznek a helyhatósági választások. Ennek keretében a nemzetiségileg vegyesen lakott területen községi nemzetiségi tanácstagokat is választanak a nemzetiségi választólistán szereplők. Ez azt jelenti, hogy a hodosi, a salovci, a Moravske Toplice-i, a dobronaki és a lendvai községben is új magyar önkormányzati tanácsok alakulnak. A jelenlegi tanácsok négyéves mandátuma lejár. Adásunkban Hodos Község Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség tevékenységét összegezzük Roman Silvija elnökkel. Adásunk második részében pedig Tomka György egykori nemzetiségi politikusra emlékezünk.
„A hősök, akik életüket adták Magyarország függetlenségéért.” A Radamosi Korai Fejlesztő Központot Potápi Árpád János, Magyarország nemzetpolitikáért felelős államtitkára és Horváth Ferenc, az MMÖNK Tanácsának elnöke nyitotta meg.
2022. november 20-án tartják Szlovéniában a helyhatósági választásokat, amikor polgármestereket, községi tanácstagokat, külön státusú községi tanácstagokat, községi magyar önkormányzati tanácstagokat és helyi közösségi tanácstagokat választanak a polgárok. A választásokra való felkészülés már elkezdődött. Fontos, hogy a nemzetiségileg vegyesen lakott területen a választások megszervezése a törvényes előírások alapján történjen, ami azt jelenti, hogy a választásokon a kétnyelvűség be legyen tartva. A szavazóhelyeken kötelezőek a kétnyelvű feliratok, a választási bizottság tagjai közül kell, hogy valakik beszéljék a nemzetiség nyelvét is, a szavazólapoknak és az utasításoknak kétnyelvűeknek kell lenniük. Megkezdődött a nemzetiségi választói névjegyzék bővítése is. Azoknak a magyar nemzetiségű szlovén állampolgároknak, akik nem rendelkeznek nemzetiségi választójoggal, de szeretnének élni vele, és fel kívánnak kerülni a névjegyzékre, hogy a novemberi választásokon már szavazhassanak, október 26-ig jelentkezniük kell a muravidéki nemzeti közösség szakszolgálatánál.
Műsorunkban a Lendva Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség idei tevékenységéről beszélgetünk, amely már valamelyest gazdagabb lehetett a tavalyinál, a koronavírus helyzet ugyanis ezt megengedte. Megünnepelték a nemzeti ünnepeket, március 15-ét és augusztus 20-át, konferencia keretében emlékeztek Zala Györgyre, sikeres volt a Halászlénap, és nem utolsó sorban ősszel átadásra kerül a völgyifalusi tájház, amely a lendvai magyar önkormányzat legnagyobb eddigi beruházása.
Elmúlt a nyár és a szabadságok ideje. A Muravidéki Magyar Rádióban is újra a régi kerékvágásba terelődött a munka, így sok szeretettel és tisztelettel köszönthetem Önöket nemzetiségi műsorunk kezdetén. Mai adásunkban összegezzük az elmúlt hónapok legfontosabb nemzetiségi eseményeit, illetve beszélünk az MMÖNK legnagyobb projektjeiről, az eljárásokról és az ezekkel kapcsolatos nehézségekről. A muravidéki magyar közösség legnagyobb és legjelentősebb eseményének az új magyar központ, a Muravidéki Magyar Közösségi Ház megnyitása számít, amelyen a két szomszédos ország, Szlovénia és Magyarország elnökei is jelen voltak. A nyár folyamán a nemzetiségi intézmények a csúcsszervezet egykori székházából átköltöztek az új épületbe, amely Lendva főutcáján, a bíróság közvetlen szomszédságában, a könyvtárral szemben található. Horváth Ferenc közösségi elnököt elsőként az első benyomásokról kérdeztük.
Az immár 7. alkalommal megtartott összejövetel a kétnyelvűség gyakorlati megvalósítását ösztönző intézkedések keretében jött létre, ezúttal Dobronakon. A Közigazgatási Minisztérium a tanácskozást a nemzetiségileg vegyesen lakott területekre vonatkozó törvények, valamint a szlovén alkotmány adta jogok betartásának felmérése és a helyzet javítása érdekében szervezte. A találkozó központi témája ezúttal a községi magyar önkormányzatok tanácsába történő választások megszervezése és a választásokon a kétnyelvűség betartása volt. A Közigazgatási és a Belügyminisztérium képviselőin kívül jelen voltak a minisztérium alá tartozó helyi önkormányzatok igazgatóságának képviselői, a Nemzetiségi Hivatal és az Országos Választási Bizottság igazgatója, valamint az őshonos magyar és olasz nemzeti közösségek, illetve a nemzetiségileg vegyesen lakott községek képviselői.
A szlovén és a magyar kormány egyaránt megerősítette a Muravidék-Rábavidék gazdaságfejlesztési alap létrehozásának programját. Mikor várható az első pályázatok megjelenése, kik pályázhatnak, és milyen projektek valósíthatók meg a támogatásokból? Ezekre a kérdésekre keressük a választ adásunk első részében, amikor is Horváth Ferenc nemzetiségi országgyűlési képviselővel, az MMÖNK Tanácsának elnökével beszélgetünk. Műsorunk második felében pedig Orban Dušan, Šalovci Község MNÖK Tanácsának elnöke lesz a vendégünk, akivel a Domonkosfai Porta nyári programjait, valamint a községi nemzeti közösség költségvetését mutatjuk be.
A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsa minden évben javaslatot tesz a Bethlen Gábor Alapnak a kiemelt jelentőségű muravidéki nemzetiségi intézmények támogatására. Az alap idén is a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézetet, a Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézetet, az RTV lendvai stúdióit, valamint a Muravidéki Pedagógusok Egyesületét támogatja ezzel a jelleggel. A csúcsszervezet tanácsa más nemzetiségi programokat is megvalósító intézetet is javasolt a kiemelt jelentőségű támogatásra, mint például a Lendvai Galéria-Múzeumot és a Lendvai Könyvtár és Kulturális Központot, de a közalap ezeket az intézeteket nem vette fel a listára. A plusz támogatások gazdagabb programtervet jelentenek a felsorolt intézetek részére. Nemzetiségi műsorunkban ezúttal a kiemelt jelentőségű intézmények vezetőit kérdezzük arról, hogy mire fordítják a támogatást.
A civil szervezetek, egyesületek, valamint a társalapított intézetek támogatását vállalta fel és tartja feladatának valamennyi községi magyar önkormányzat, amelyek költségvetésükben minden évben bizonyos összeget elkülönítenek erre a célra, majd ebből pályázati úton nyerhetnek el nemzetiségi programjaik megvalósítására támogatást az egyesületek. A lendvai és a dobronaki nemzeti közösségben a napokban hoztak döntést a községükben működő és nemzetiségi programot is megvalósító egyesületek, illetve társalapított intézetek támogatásáról. Annak jártunk utána, hogy ezeknek a támogatásoknak mekkora a jelentősége a szervezetek és az intézetek programjainak megvalósítása során.
A Kapcai József Attila Művelődési Egyesület számára az 1981-es esztendő egy fontos mérföldkőnek számít, hiszen akkor alakult meg hivatalosan is. A falusiak a magyar kultúrát már korábban is ápolták, amiről régi fényképek tanúskodnak. A kapcai műkedvelők az elmúlt évtizedekben rengeteg szabadidőt feláldoztak azért, hogy a hagyományokat megőrizzék és továbbadják. A sikeres szakkörök munkája révén elvitték Kapca település és a muravidéki magyar közösség hírét a Kárpát-medence minden irányába. Ezt bizonyítja az egyesület számos cserekapcsolata is, akikkel a kapcaiak együtt ünnepelték meg a kerek jubileumot. A négy évtized során az egyesületet Lebár Irén, dr. Zágorec-Csuka Judit, Varga Teréz, Koter Gizella és Kolenko Alenka vezette. Az egyesület élén már 12 éve Herženjak Mária áll, akivel az ünnep kapcsán saját tevékenységéről, az egyesület sikereiről és a jövő terveiről beszélgettünk.
Múlt pénteken Lendvára látogatott Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere, aki az elkövetkező esztendőkre is anyaországi támogatást ígért a külhoni magyaroknak, köztük a muravidéki magyaroknak is. A támogatások a magyar közösségek megmaradását és szilárdítását szolgálják. A magyar kormány a muravidéki magyar közösségnek szánt új székházat meghatározatlan időre a csúcsszervezet használatára bocsájtja. Erről Szijjártó Péter külügyminiszter és Horváth Ferenc, az MMÖNK Tanácsának elnöke szándéknyilatkozatot írt alá. A külügyminiszter a Lendván megtartott sajtóértekezleten tájékoztatást adott a külhoni magyar közösségek szavazásának eredményéről is. A sajtótájékoztatón elmondottakból szemezgetünk mai adásunkban.
Vasárnap az országgyűlési választásokon a szlovén állampolgárok a változás mellett voksoltak. A részvételi arány több mint 70%-os volt. Ezúttal mindössze öt párt jutott be az országgyűlésbe. A Robert Golob vezette teljesen új Szabadság Mozgalom (Gibanje Svoboda) fölényesen megnyerte a választásokat. Rajtuk kívül a parlamentbe jutott még az SDS, az NSi, az SD és a Levica. A magyar és az olasz őshonos nemzetiségi közösségnek egy-egy képviselője van, mindkét esetben a régi-új képviselő jutott be az országgyűlésbe: Horváth Ferenc és Felice Žiža.
A nemzetiségi szószóló jogintézményét 8 éve hozták létre. A kezdetektől fogva a magyarországi szlovének parlamenti szószólója Kissné Köles Erika. Milyen téren tudta segíteni a Rába-vidéki szlovének fejlődését? Mely feladatok váratnak még magukra?
A Z generáció a digitális nemzedék, az 1995 után született fiatalok könnyen és gyorsan gyűjtenek információkat. Közéjük tartoznak a politikai eseményekre vagy például a választásokra vonatkozó adatok is? Foglalkoztatja-e őket a politika? Urnákhoz vonulnak majd április 24-én? Műsorunkban ezekre a kérdésekre válaszolnak a muravidéki fiatalok.
Magyarországon április 3-án tartották az országgyűlési választásokat. Az eddig feldolgozott adatok alapján ismét kétharmados többséget kapott a Fidesz-KDNP. A Nemzeti Választási Iroda folyamatosan frissíti a választások eredményeire vonatkozó adatokat, ezeket mi is összegezzük. Másik témánk pedig, hogy a kézműves tevékenység április 1-jével a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet égisze alá került. Milyen célokat tűzött ki magának e téren az intézet?
Budapesten tartotta meg XVIII. ülését a Magyar–Szlovén Kormányközi Kisebbségi Vegyes Bizottság. Az egy héttel ezelőtti tanácskozáson a muravidéki magyar közösség képviselőjeként jelen volt Bacsi Zsuzsanna, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának alelnöke. Műsorunk első részében őt kérdezzük az ülésen elhangzottakról és a jegyzőkönyvbe foglaltakról. Adásunk második részében pedig a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Hosszúfaluban megvalósított projektjét mutatjuk be annak alapján, ami elhangzott a csúcsszervezet tanácsának ülésén a célokról és a tervekről.
A magyar kultúra napján nyerte el a kiemelkedő nemzeti érték címet a hetési férfi és női viselet, amely egyike a 67 értéknek, amelyek a Muravidéki Magyar Értéktárat alkotják. Ez az első muravidéki magyar érték, amely a Magyar Értéktárba való felvétellel elnyerte ezt a címet. Az Okos Doboz az egyik legnagyobb magyar nyelvű interaktív játékos feladatgyűjtemény, amely muravidéki feladatsorokat is tartalmaz.
Április 24-én Szlovéniában parlamenti választások lesznek, ami azt jelenti, hogy a választási joggal rendelkezők proporcionális választási rendszer szerint 88 képviselőt választanak, míg a magyar és az olasz őshonos nemzeti közösséghez tartozó külön választási joggal rendelkezők egy-egy képviselőt választanak soraikból. Ezek a nemzetiségi választások annyiban lesznek mások, mint az előzők, hogy most már nem az úgynevezett Borda módszer szerint választunk képviselőt, tehát nem rangsorolunk, hanem az egykörös többségi választási rendszert alkalmazzuk. A magyar nemzetiségi közösséghez tartozóknak ezúttal lesz választási lehetőségük, hiszen a választásokon többen is indulnak jelöltként. Mai nemzetiségi műsorunkban, az előző évtizedekhez hasonlóan, a mandátum lejárta kapcsán Horváth Ferenc nemzetiségi országgyűlési képviselővel beszélgetünk a négyéves mandátumban elért eredményekről, a muravidéki parlamenti képviselőkkel és az olasz nemzetiségi képviselővel való együttműködésről, valamint a két kormánnyal folytatott munkáról.
Neveljaven email naslov